[Magveto] 2001. 11. 29.

[Babos Tamás]

2001. november 29.

Dán 6,12-28; Lk 21,20-28

Dániel könyve a bibliatudósok szerint Kr. e. 167-164 között keletkezett.
Történeti háttere IV. Antiochosz Epifánesz erőszakos hellenizáló politikája.
A szerző hitükért szenvedő kortársait akarja vigasztalni. Ebből a célból
mondja el ezt a mai történetet is, amelynek nem az adatai, hanem a
mondanivalója fontos a korabelei és a mai ember számára egyaránt.

- Szól a "soha meg nem változtatható emberi törvényről", amely Dániel
halálát okozhatta volna. Nem az ember itt a fontos, hanem a törvény(ek)
pontos betart(at)ása. De sokszor esünk mi is, ma is ebbe a csapdába...
- Érdekes, hogy Dániel imáját a Biblia Isten magasztalásaként értelmezi. Úgy
látszik, mintha valójában nem is történt volna törvényszegés, hiszen a
királyi törvény csak a kérést tiltotta!
- Az egyházi művészetben sokszor találkozunk azzal a szemlélettel, amely
Dániel megmenekülését az oroszlán barlangjából Krisztus feltámadásának
szimbólumaként fogja fel.
Krisztus a kereszten a 22. (21.) zsoltárt imádkozta, amelyben szerepel:
"Szabadíts ki az oroszlán torkából"
Az Iz 11,6-7 szerint a messiási korban a borjú és az oroszlán együtt
legelészik, egy kisgyermek is terelgetheti őket, és az oroszlán szalmát
eszik.
Az 1Pét 5,8 írja: a Sátán mint ordító oroszlán körüljár...
Az összefüggésekből következik, hogy Isten nemcsak Dánielt szabadította ki
az oroszlánok barlangjából, hanem minket is a Sátán hatalmából.

A mai evangéliumi szakaszban szörnyű képekről és rettegésről olvasunk. De az
Emberfiáról pont Dániel könyve jövendölt! Amikor majd meglátjuk az
Emberfiát, emeljük föl fejünket, mert elérkezett megváltásunk ideje. Ez a
mai nap örömhíre.

Bangó M. Klára nővér