[Magveto] 2001. 01. 05

[Babos Tamás]

2001. január 05.

Jn 1, 43-51 
     Jézus Fülöphöz: "Jöjj, kövess engem!" 
      Milyen érdekes az  Egyház liturgikus  élete. Megjelenik a 
Gyermek. Másnap  a tudatosan mindent oda adó vértanú, következõ 
nap  a szeretet Szentje,  majd a "véletlen"  vértanúi. És most: 
Jöjj,  kövess  engem!  A  felszólítás  nem  marad  meghallgatás 
nélkül.  Tevékenyen  követi. Hívja  Natanaelt. Na  õ  aztán nem 
valami idegbeteg  rajongó. "Jöhet valami jó Názáretbõl?!" Fülöp 
nem ismeri el a kudarcát. Újra szól, érvel, mozgat. Apostol!
      A Mester bizonyít: ismerlek? Natanael vallomásig jut. 
        Nem   érdekes,  a  Gyermek,  vagy  a  Tanító,  vagy   a 
Feltámadt  követésre szólít engem is.  Nem nagyhangú igent vár. 
Állhatatos,   alkalom  felhasználó  tettetek   kíván  tõlem.  A 
kétkedõk,  az  ellenségesek,  a  közömbösök  hívását,  Jézushoz 
vezetését  tõlem várja. Azért hívott,  papot, világit mind, aki 
keresztény  névre  hallgat.  Õ  már  mind  ismeri,  akiket  oda 
vezetünk.  Néven is szólítja, múltjuk  szépet is kiemeli nekik, 
hogy   valóban   higgyenek,  de   hívni,   állhatosan  érvelni, 
lelkesíteni, szóval és példával vezetni nekem kell!!! 
         Székesegyházainkban  ma  este  zárják  be a  jubileumi 
évet.  Legalább annyi  eredmény maradjon bennem,  hogy Krisztus 
hív  engem is. Nekem nem egyedül  kell mennem. Sok Natalael van 
körülöttünk! 

                       Gyulay E.