From idozsa at hcbc.hu Tue Jan 2 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 2 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 03. Message-ID: <200101021645.RAA04235@communio.hcbc.hu> "látta őket küszködni..." (Mk 6,48) Évezred első napjaiban vagyunk, lassan a jubileumi év befejeződik, a millennium még egy kicsit tart. Milyen jó nekünk, hogy a Mesterünk lát minket küszködni. Akit lát, hogy valamit szeretne, olykor ellenszélben is, örülök, hogy ilyen Mestrem van. Mit tesz? Nevet rajtam? Kivülről igyekszik tanásokat adni? Nem! Eljön hozzám, ha kell számomra csodának látszó módon s bátorít, erőt ad. Már ezekben az utolsó napokban is tapasztalom ezt a jelenlétet, mi lesz, ha még jobban fogok küszködni???!! Laci From kb at mail.datatrans.hu Thu Jan 4 19:49:52 2001 From: kb at mail.datatrans.hu (Babos =?iso-8859-1?Q?Tam=E1s?=) Date: Thu, 04 Jan 2001 19:49:52 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 05 Message-ID: <3A54C5D0.7A65C3A7@mail.datatrans.hu> 2001. január 05. Jn 1, 43-51 Jézus Fülöphöz: "Jöjj, kövess engem!" Milyen érdekes az Egyház liturgikus élete. Megjelenik a Gyermek. Másnap a tudatosan mindent oda adó vértanú, következ? nap a szeretet Szentje, majd a "véletlen" vértanúi. És most: Jöjj, kövess engem! A felszólítás nem marad meghallgatás nélkül. Tevékenyen követi. Hívja Natanaelt. Na ? aztán nem valami idegbeteg rajongó. "Jöhet valami jó Názáretb?l?!" Fülöp nem ismeri el a kudarcát. Újra szól, érvel, mozgat. Apostol! A Mester bizonyít: ismerlek? Natanael vallomásig jut. Nem érdekes, a Gyermek, vagy a Tanító, vagy a Feltámadt követésre szólít engem is. Nem nagyhangú igent vár. Állhatatos, alkalom felhasználó tettetek kíván t?lem. A kétked?k, az ellenségesek, a közömbösök hívását, Jézushoz vezetését t?lem várja. Azért hívott, papot, világit mind, aki keresztény névre hallgat. ? már mind ismeri, akiket oda vezetünk. Néven is szólítja, múltjuk szépet is kiemeli nekik, hogy valóban higgyenek, de hívni, állhatosan érvelni, lelkesíteni, szóval és példával vezetni nekem kell!!! Székesegyházainkban ma este zárják be a jubileumi évet. Legalább annyi eredmény maradjon bennem, hogy Krisztus hív engem is. Nekem nem egyedül kell mennem. Sok Natalael van körülöttünk! Gyulay E. From idozsa at hcbc.hu Fri Jan 5 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Fri, 5 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 06. Message-ID: <200101051645.RAA11835@communio.hcbc.hu> Január 6. Szenlecke: 1Jn. 5,5-13. "Hárman vannak, akik tanúskodnak: a Lélek, a víz és a vér; és ez a három egy." Evangélium: Mk. 1,7-11. "Az égből szózat hangzott: Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik." A büntető jogban, a különböző perekben ismert személy a tanú. Ő tanúskodik a vádlott mellett vagy ellen. Ő az, aki egy peres eljárásban lényeges szerepet tölt be. Tanú feladata: - igazat mondjon - amit látott, hallott vagy tapasztalt azt elmondja Jézus is tanúkat "soroltat" fel, hogy megmutassa Ő valóban az Isten Fia. 1. Tanúskodik az Atya Jézus megkeresztelkedésénél, a színeváltozásnál mikor szózat hallatszik: Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik." 2. A Lélek mikor Galamb képében rászáll Jézusra a keresztségnél. 3. Keresztelő Szt. János, aki felismeri Jézusban a Megváltót. 4. Jézus tette tanúskodik, mikor a kereszten vérét ontja értünk. Jézus megnyitott oldalából vér és víz folyik, amely két szentség a keresztség és az eucharisztia születését szimbolizálja. Jézus melletti tanúság különösen fontos a mai világban. És itt nemcsak a mindennapi cselekedetek fontosak, mikor szavainkkal és cselekedeteinkkel Krisztus képviseljük az emberek között. Hanem mikor hittel emlékezünk keresztségünkre és hittel vesszük magunkhoz nap mint nap az Oltáriszentséget. Ez talán a legnagyobb tanúságtétel Krisztus mellett. Jó lenne ma átgondolni mindannyiunknak, hogy számunkra mit jelent az Isten gyermekség, az hogy megkereszteltként élünk a világban. From idozsa at hcbc.hu Fri Jan 12 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Fri, 12 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 13. Message-ID: <200101121645.RAA14685@communio.hcbc.hu> 2001. Január 13. Szombat Zsid 4,12-16. - Mk 2,13-17. Az evangéliumból megismerjük Jézusnak a bűnösök iránti irgalmas szeretetét. Indokát a szentleckében olvashatjuk: Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együtt érezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt. Más szóval, köztünk, bűnösök közt élve, megtapasztalta, milyen nyomorúságba taszítja a bűn az embert, azt az embert, aki nem lát át a kísértő álnokságán. Érthető, hogy megkönyörül rajtunk, szerencsétlen bűnösökön. És én milyen vagyok gyarló, bűnös embertársaimhoz? A bűnt el kell ítélnünk, de a bűnös nyomorúságát megszánva, segítenünk kell, hogy megfoghassa Jézus kezét, aki egyedül képes őt felemelni. Elemér From idozsa at hcbc.hu Sat Jan 13 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sat, 13 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 14. Message-ID: <200101131645.RAA13223@communio.hcbc.hu> Január 14., vasárnap Az új évezred kezdetén Isten a legnagyobb reményt akarja bennünk megerősíteni: Izajás ma minket arra tanít, hogy az a valaki, aki az életünket teremti ("aki téged felépít"), akitől teljes mértékben függünk, az szeret minket, magáénak alkotott és vár minket, hogy örökké együtt legyünk Vele. Jeruzsálem, az Úr városa: szent népének szimbóluma, Izraelé, melynek beteljesedése az Egyház. Az Isten népe: menyasszony. Ha "pusztaság" lenne is most az élete, ha elhagyott lenne is, csodálatos reményből él: örökre az Úré lesz. Isten nem nyugszik, amíg meg nem szabadítja, le nem foglalja magának. Olyan örömmel örül neki Isten, mint vőlegény a menyasszonyának. Ez Rád is vonatkozik: Isten örömét leli Benned, vár Rád, próbál igazzá tenni, megszabadítani mindattól, ami fogva tart. Jeruzsálem létének értelme az a kapcsolat, mely Istenhez fűzi őt. Feladatok is várnak ránk az új évben, kinek-kinek a maga adottsága, hivatása szerint. Pogány világunk egyik jelszava: "valósítsd meg magadat", tervezd meg az életedet magad és azt tedd, ami neked tetszik. Szent Pál a korintusiakkal együtt minket is megszólít: Isten az, aki mindenben mindent végbevisz, Ő osztja a képességeket, Ő ad feladatot az embernek, és ez a feladat: szolgálat! A világot (és benne a Te életedet is) Isten teremti. Ha valaki azt szeretné, hogy sikerüljön az élete, akkor azt a kérdést kell feltennie: Isten mit akar az életemmel, a képességeimmel? Ha valaki nem veszi észre, hogy a képességeit ajándékba kapta azért, hogy használjon vele, az elbizakodottá válhat, lenézheti a másikat vagy éppen irigykedhet rá. Pedig mindnyájan egy csapatban játszunk ki-ki a saját helyzetéből hozzájárulva az Ország győzelméhez. És mindezt a Lélek műveli bennünk és általunk. Ha bajba kerülünk, ha megfogyatkoznak a készleteink, mint annak a fiatal párnak Kánában, akkor milyen jó tudnunk, hogy a Szűzanya figyelmét biztosan nem kerüli el a mi nyomorúságunk sem. Ő imádkozik érettünk bűnösökért szent Fiához fordulva. Nekünk meg szól: figyelmesen tegyünk meg mindent, amit Jézus mond. Ha így teszünk, akkor életünket megízlelve majd csodálkozással és örömmel figyel fel a környezetünk arra a csodálatos változásra, ami bennünk végbemegy. És ha valaki mindezért minket okolna, mutassunk rá arra, aki kinyilatkoztatta dicsőségét az életünkben, és higgyünk Benne, mint tanítványai. Hiszen ha valaki, akkor mi tudjuk pontosan, hogy belőlünk Őnélküle mi telt volna ki. From idozsa at hcbc.hu Tue Jan 16 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 16 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 17. Message-ID: <200101161645.RAA07368@communio.hcbc.hu> Zsid 7,1-3; 15-17 Mk 3,1-6 Nagyon érdekes perikópákkal találjuk szembe magunkat. Egyfelôl az Ószövetség elevenedik meg Melkizedek fôpap képében, másfelôl Krisztus újra gyógyít szombati napon. Melkizedek képe üstökösként csapódik be az Újszövetség sorai közé. Neve szerint az igazságosság királya; mivel Sálem királya, tehát a békesség királya is. Üdvözli Ábrahámot, aki gyôztesként tér vissza a csatából. Apja, anyja, családfája, életkora ismeretlen elôttünk. Nem fontos az hogy honnan jött, hanem az a fontos, hogy a békesség királya és az igazságosság papja ô. Az ô képe megváltoztatja a papság- képét és megváltoztatja a törvényt magát (Zsid 7,12). Hatalmát a halhatatlan élet erejébôl kapja; papságát Istentôl az emberek szolgálatára (Zsid 7,15-17). Párhuzamban ezzel a képpel, az evangélium Krisztus "papságáról" számol be. Krisztus "papsága" az emberért van: meggyógyítja a béna kezű embert. Ezzel a tettével Krisztus is megdönti kora "papi-képét" és az embertelen szabályokat: arra "vetemedik", hogy szombati nap gyógyít. Papsága az emberért van; Istentôl kapott hatalmát az emberért használja fel és automatikusan szembekerül az emberi törvény butaságával. "Szombaton gyógyít". Felháborító. "Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene" (Mk 3,2). Nem az a lényeg, hogy valaki meggyógyul, hanem az, hogy vádat lehet valaki ellen emelni. Gyorsan kielégíthetik rossz szándékaikat mert Jézus újból gyógyít. Semmibe veszi az emberi törvényt, mert neki az isteni törvényt kell mindenekelôtt követnie. Kérdést is intéz rosszakaróihoz: "Szabad szombaton jót, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy veszni hagyni?" (Mk 3,4). Természetesen csak mély hallgatás a válasz. A Rossz Akarat kétszínű, álnok, hátulról támad, megalkuvó, pletykás, ellenzi az igazi értékeket önmaga primitív elônyeiért. Kora papságának keményszívűségén a Megtestesült Isten nem tör ki agresszíven, nem ítélkezik, hanem elszomorodik. Az akciót reakció követi, a butaság örvénye egyre nagyobb kereteket ölt: "a farizeusok erre kimentek, s a Heródes-pártiakkal együtt tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét" (Mk 3,6). Melkizedek kilóg kora "papi-képébôl". Amint látjuk, Jézus sem illeszkedett "teljesen" bele. Új kor, új papi kép. Új kor, új törvények. Az új bor, új tömlôkbe való (Mt 9,17; Mk 2,22; Lk 5,37). A Második Vatikáni Zsinat óta, ide s tova, már 35 év telt el. Csodálatosan megfogalmazódik benne egy gondolat: minden keresztény, keresztségétôl fogva Krisztus fôpapi, prófétai és királyi hivatásának részese: az általános papság tagja. Ez hivatás, ez feladat, ez aktív keresztény élet. Mennyire veszem ezt komolyan? Szakács Ferenc Sándor From idozsa at hcbc.hu Thu Jan 18 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Thu, 18 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 19. Message-ID: <200101181645.RAA16564@communio.hcbc.hu> A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) A mai evangéliumban hallhatunk arról, hogy mit tett Jézus. Fölment egy hegyre, kiválasztott tizenkettő embert, hogy prédikálni küldje el őket. Hatalmat adott nekik. Az apostolok, vagyis a tizenkettő nemcsak a szavukkal prédikáltak. Az másodlagos volt számukra. Életükkel, tetteikkel tették ezt. De a küldetést Jézus nemcsak az apostoloknak szánta, hanem nekünk is. Az életünk minden napján az életünk példájával tanulságot kell tenni Jézus Krisztusról. Vegyék észre rajtunk az emberek, mi is hozzá tartozunk. Nagyon fontos, hogy ezt a Jézushoz tartozást ne szavunkból tudják, hanem a cselekedeteinkből. De valójában így van ez? Jézus minket is kiválasztott, szolgálatra hívott, mint az apostolokat is. Mindenkit másra. Valakit a családalapításra, valakit a papságra ill. a szerzetességre, vagy másra, mert olyan rengeteg szép hivatás van még az életben. Éljünk úgy, hogy az emberek meglássák rajtunk, hogy úgy teljesítjük feladatainkat, ahogyan azt Jézus elvárja tőlünk. És így majd méltón mondhatjuk az életünk végén, hogy úgy éltem, ahogyan az Úr azt elvárta tőlem. P. ZSOLTI From idozsa at hcbc.hu Fri Jan 19 17:45:00 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Fri, 19 Jan 2001 17:45:00 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 20. Message-ID: <200101191645.RAA07197@communio.hcbc.hu> Zsid 9, 2-3. 11-14; Mk 3, 20-21 Rövid és velős a mai evangélium: Jézust rokonai magukkal akarták vinni, mert úgy hírlett, eszét vesztette. Ha valóban Krisztus útján járunk, minket is naponta ér ez a kísértés. Rokonaink, szomszédaink, munka- és iskolatársaink tartanak őrültnek, mert vállaljuk a következő gyereket, mert inkább keresünk kevesebbet, de magunk szeretnénk felnevelni gyermekeinket, mert ellenállunk a legújabb divatőrületnek, mert nem nézzük a "legmenőbb" sorozatokat a tévében, mert nem dölünk be semmilyen politikai, fogyasztói propagandának. Kérjük a Szentlelket, hogy legyen erőnk elviselni környezetünk támadásait és egyedül "az élő Istennek szolgáljunk"! LMK From idozsa at hcbc.hu Sun Jan 21 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sun, 21 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 22. Message-ID: <200101211645.RAA27584@communio.hcbc.hu> Január 22. Zsid 9,15. 24-28; Mk 3,22-30 Jézust a farizeusok már leírták, már arról is tanakodtak, hogyan veszejtsék el. Ezek után jönnek az írástudók, és vádolják meg egy képtelen dologgal. Jézus világosságot gyújt, felfedi az ellentmondást, és rávilágít arra, hogy a gyógyításokat a Sátánnál nagyobb hatalommal vitte végbe. Ez vigaszt és reményt nyújt nekünk, hiszen tudjuk, Jézus hatalma nagyobb a rossz hatalmánál. Ő legyőzte a rosszat, legyőzte a bűnt és a halált, "hogy a meghívottak elnyerjék az örökké tartó örökséget." Attila From idozsa at hcbc.hu Tue Jan 23 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 23 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 01. 24. Message-ID: <200101231645.RAA10008@communio.hcbc.hu> Január 24. Mk 4,1-20 "... Nektek megadatott az Isten országának titka..." Jó szüleink - ígéretükhöz híven - vallásos szellemben neveltek minket. Esetleg, ha nem így lett volna, Isten megadta a kegyelmet, hogy rátalálhattunk az isteni tanításra. De ez a múlt. Mi a jelen? És mi lesz a jövő? Isten igéje a jelenben is állandóan szól hozzánk, sőt felszólít sok mindenre (állásfoglalás, életalakítás stb.) Élő, változó talaj vagyunk az elhintett mag alatt. Az elvárás mindig ugyanaz: harminc, hatvan sőt százszoros termést kell hoznunk. Isten igéje a jövőben is szólni fog hozzánk. Micsoda nagy jóság! Nem tekinti korábbi hatékonyságunkat vagy haszontalanságunkat, mindig újra úgy tekint ránk, mint aki képes harmincszoros, hatvanszoros vagy akár százszoros termést hozni. Ugyan miért bízik bennünk ennyire az Isten? Mert a növekedést ő adja. Az ő kegyelme munkálkodik bennünk. Csak késznek kell lennünk befogadni Őt, és együttműködni éltető és növelő kegyelmével. Seidl Ambrus From idozsa at hcbc.hu Wed Jan 31 08:49:22 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Wed, 31 Jan 2001 08:49:22 +0100 Subject: [Magveto] 2001.0131. Message-ID: <015e01c08b5a$895d8960$865a38c3@datatrans.hu> Január 31. - Bosco szt. János Szuletett: Becchi, 1815. augusztus 16. Meghalt: Torino, 1888. januar 31. Az altala osszeegyujtott es nevelt gyerekeknek mondogatta: "Cselekedjetek ugy, amint tolem lattatok!" Nekunk - csaladapaknak es -anyaknak, papoknak es szerzeteseknek - is igy kell(ene) biztatnunk masokat: "csinaljatok azt, amit tolunk lattok". A kerdes csak az, hogy elmondhatjuk-e mi is, egyenkent, elso szemelyben? Avagy, ha velemenyt kellene mondjon rolunk, akkor Jezus azt allapitanaa meg: tegyeetek, amit mondanak, de peldajukat ne kovessetek?! gk From idozsa at hcbc.hu Wed Jan 31 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Wed, 31 Jan 2001 17:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2001. 02. 01. Message-ID: <200101311645.RAA06503@communio.hcbc.hu> Zsid 12, 18-19.21-24 Ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez. Mk 6, 7-13 A tanítványok elmentek, és hirdették Krisztus üzenetét. Első csütörtök a mai nap, a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Kapcsolódik ehhez az evangélium is. Jézus elküldi tanítványait, hogy hirdessék üzenetét. Tapasztaljuk, hogy kevés a pap. Kevesen vannak, akik élethivatásul választották, akik meghallották Isten hívó szavát, hogy testvéreik szolgálatában az Istennek szolgáljanak. Mit tehetünk? Elsősorban az imádság lehet feladatunk. Kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásba. Hogy sokan válasszák élethivatásuknak, hogy testvéreikben neked Istennek szolgáljanak. Másodszor keressük, hogy hol tudunk segíteni papjainknak. Mi az, amit el tudunk végezni, amit át tudunk venni, hogy egészen az igehirdetésnek szentelhessék magukat. Harmadszor keressük, hogy hol tudunk tanúságot tenni Isten szeretetéről. Munkahelyen vagy iskolában, családban vagy barátok között megmutathatjuk, hogy jó az Isten közelében élni. Ha egyedül élek, kérdezzem meg bátran magamtól, nem hív-e az Isten papnak vagy szerzetesnek. Ha családban élek, kérjem bátran Istent, hogy hívjon meg gyermekeim közül valakit az ő szolgálatára. Fogadjam örömmel a gyermekeim körében elhangzó hívó szót. Fulop Akos RM /satya/ sarisapi plebanos