[Magveto] 2001. 12. 02.

[Dozsa Istvan]

2001. december 2.

"? visszasiettem oda, ahol Alypius ült, mert odatettem az Apostol könyvét, mikor fölkeltem onnan. Fölkaptam, kinyitottam s egyetlen hang nélkül olvastam azt, amire tekintetem legelőször esett:
'Nem tobzódásokban és részegeskedésekben, nem ágyasházakban és szemtelenségekben, nem versengésben és irigykedésben, - hanem
öltözzetek az Úr Jézus Krisztusba,
és a testet ne ápoljátok a kívánságok szerint.'
Nem akartam továbbolvasni. Nem is volt szükséges. Amint ugyanis a mondat végére értem, mintha a biztos megnyugvás árasztotta volna el szívemet, a kételkedésnek utolsó árnyéka is eloszlott belőlem."


Mi talán még tudjuk: így írta le megtérése hiteles történetét Szt. Ágoston a Vallomásai VIII.k. 12. Fejezetében. (Szándékosan idéztem ez alkalommal Dr. Vass Józsefnek, a kiváló egyházfinak és államférfinek a fordítását, az 1917-beli "Élet" kiadásból, ahogy ezt még boldogult Apámtól, később első papi állomáshelyemen kedves nyugdíjas papjától, Barbély Károlytól is kaptam, hogy feledésbe ne menjen a mai kiváló fordítók munkája ellenére sem a régiek bölcsessége. /Róm 13,11-14/) És el ne felejtsük továbbadni a fiatalabb nemzetéknek, hogy a mai szentleckének van egy klasszikus értelmezése, ikonja, tanúságtevője: maga Szent Ágoston, a hosszan érlelődött, anyai könnyek közt várt megtérésével.

"Immár egész nyugodtan mindent elmondtam Alypiusnak. Azt, hogy őbenne mi ment végbe, - nekem sejtelmem sem volt róla, - a következő módon közölte velem: Először is látni akarta, mit olvastam. Megmutattam. Elolvasta, de tovább, mint én. Nem is tudtam, mi a mondat folytatása. Ez volt: 'A hitben erőtlent pedig karoljátok fel.' Ő meg ezt a mondást vonatkoztatta magára, s ezt meg is mondta nekem."
Elég mára nekünk is ennyi; akár Ágoston nyomán, akár Alypius szerepében: "A hitben erőtlent pedig karoljátok föl"!

Brückner Ákos Előd O.Cist.