[Magveto] 2000. 08. 01.

[Dozsa Istvan]

olv.: Jer 14,17-22
A nevedért ne vess el bennünket!
ev.:Mt 13, 36-43
Az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában.

Manapság is láthatunk olyan búzamezőt, amelynek belsejében 
gyom növekszik. Ha ki akarnám szedni, sokkal több búzát 
taposnék el. A jó és a rossz jelen van a világunkban. De 
hogyan küzdjünk a rosszellen. 

Egyáltalán vannak-e eszközeink?

A példabeszédből nem a tétlenséget, hanem az Isten 
türelmét olvasom ki. Ad még lehetőséget.

Vajon mennyire tudom meghallani napról napra Isten szavát. 
Mennyire találom meg a helyes módot a másikon való segítésnek. 
Még ha veszni látszana is, még ha többnek látszanék a konkoly, 
mint a búza, akkor is Jeremiás szavaival fohászkodhatunk: 
A Te nevedért ne vess el minket, emlékezzél meg rólunk.


Fulop Akos  /satya/ RM
sarisapi plebanos