Re: [Liturgia] Szentek és boldogok nevei magyarul

Selyem Zoltán sese at elte.hu
2007. Aug. 18., Szo, 11:37:47 CEST


Kedves Listatagok!


A szentek és boldogok magyar nevének témájához szeretném "leadni a
szavazatomat", igyekezve minél teljesebben körbejárni a kérdést.

Véleményem szerint nem lenne jó egyetlen "helyes" sorrendet kijelölni.
A "Lisieux-i Szent Teréz", "Boldog Salkaházi Sára" stb. alakok eléggé
elterjedtek és hagyományosak ahhoz, hogy nem volna szerencsés utólag
megváltoztatni őket. Ehelyett inkább célszerű lenne összegyűjteni
a különböző formákat, megérteni, hogy melyik miért úgy alakult, ahogy,
és az ezután a köztudatba kerülő, "új" neveket a már kialakult
(valószínűleg jó) rendszerbe beleilleszteni. Bátran fogadjuk el, hogy
a nyelv szabályai nem feltétlenül írhatók le röviden, nem vonatkozhat
ugyanaz a szabály minden esetre.

A szentek és boldogok nevének írásmódjában szerintem alapvetően a
következő eseteket választhatjuk szét:

- csak keresztnév: Szent Miklós, Szent Mónika;
- jelző a "Szent" szó előtt: Nagy Szent Gergely, Páli Szent Vince;
- a "Szent", ill. "Boldog" szó legelöl: Boldog Salkaházi Sára.

Ezeket részletezem a következőkben:

------------------------------------------------------------------
A legegyszerűbb alakokban csak keresztnév szerepel:
** 1. ** Szent Péter, Szent Pál, Szent Anna, Szent Rita,
******** Szent Margit, Szent Flórián, Szent Lúcia.
Ezekkel semmi gond nincs. Érdemes megjegyezni, hogy a keresztnevet
magyarosan szokás írni.

------------------------------------------------------------------
A klasszikus, "régi" szentek esetében valószínűleg sokáig csak ezt a
keresztneves alakot használták, és később jött az igény, hogy a több
azonos keresztnevű szentet megkülönböztessék valahogy.

Írhatunk a személynév után a "foglalkozásra" utaló köznevet:
** 2. ** Szent Péter apostol, Szent Márk evangélista,
******** Szent István első vértanú, Szent Mihály arkangyal.
Van, ahol ez elég.

A leggyakoribb klasszikus esetben a névnek "jelzője" van.
Ha csupán "Szent Terézről" beszélünk, abból még nem derül ki, hogy
melyikről van szó, pl. az "avilairól" vagy a "lisieux-iről". A jelzők
a jelzett szó elé kerülnek. Történelmi személyekről lévén szó, az
ilyenek állandó jelzőként a név szerves részévé váltak, nagybetűvel
írandók, de a sorrend nem változott: Avilai Szent Teréz, Lisieux-i
Szent Teréz.

Semmi nem indokolja, hogy a boldogok nevét másképp kezeljük, mint
a szentekét: Gondoljunk csak "Esztergomi Boldog Özséb" nevére.
Vagy ha a sokáig, az 1943-as szentté avatásig "Boldog Margit" alakban
használt névhez jelzőt kívánunk tenni, teljesen természetesen adódik
az "Árpád-házi Boldog Margit" forma. Hasonlóan: 1999-es szentté
avatásáig "Árpád-házi Boldog Kinga", illetve még ma is: "Árpád-házi
Boldog Jolánta".

Megjegyzés: A Jolán név Dugonics András írói névalkotása 1803-ból,
erősen anakronisztikus lenne tehát IV. Béla király lányának nevét
erre az alakra rövidíteni.

Az ilyen "megkülönböztetésre szolgáló" jelzők többfélék lehetnek:

Uralkodóház neve, illetve családnév:
** 3. ** Árpád-házi Szent Margit, Soubirous Szent Bernadett,
******** Bosco Szent János, Goretti Szent Mária.
Gyakran a magyar kiejtéshez igazítva, pl. Néri Szent Fülöp (nem Neri)
vagy Gonzága Szent Alajos (nem Gonzaga).

Földrajzi név:
** 4. ** Sevillai Szent Izidor, Canterburyi Szent Ágoston,
******** Limai Szent Róza, Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin.
Ezeket a jelzőket célszerű (az esetleges más hagyománytól eltérve)
a mai helyesírás szerint írni.

Tulajdonságra utaló jelző:
** 5. ** Keresztelő Szent János, Aranyszájú Szent János,
******** Remete Szent Pál, Karthauzi Szent Brúnó, Nagy Szent Vazul.

Első megjegyzés: Ha létezik a jelzőnek magyar alakja, inkább
használjuk azt: Páli Szent Vince (nem De Paul Szent Vince).

Második megjegyzés: A világi történelemkönyvekben található
"I. (Szent) István" és "I. (Nagy Szent) Leó" típusú alakokat én nem
jelzőhalmozásnak, hanem névváltozatnak értelmezném. Tehát nem mondanék
olyat, hogy "I. Szent István" vagy "Szent I. István", hanem vagy azt,
hogy "Szent István", vagy azt, hogy "I. István".
Hasonlóan vagy "Lisieux-i Szent Teréz", vagy "Kis Szent Teréz", és
nem "Lisieux-i Kis Szent Teréz"...

------------------------------------------------------------------
A klasszikus esettel szemben vannak az újabb szentek nevei. Ezek
esetében az adott személy története a családnevével együtt terjedt el,
és csak később került a neve mellé a "Szent" vagy "Boldog" jelző.

** 6. ** Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattmann László.
Érdekesség ehhez a formához, hogy Pápai Lajos és Konkoly István
püspök atyák is ezt a sorrendet kérték:
  http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.06.29/0603.html

------------------------------------------------------------------

Ezek a nevek úgy alakultak ki, hogy a később hozzájuk tett szavak
mindig legelőre kerültek. Tehát először beszéltek Szent Ferencről,
és aztán tették hozzá, hogy Assisi Szent Ferenc. A vértanú püspököt
kezdettől Apor Vilmosnak hívták, és később lett boldog, ezért Boldog
Apor Vilmos. Ha szentté avatják, akkor Szent Apor Vilmos lesz. Tehát
a nevek sorrendje a fordított időrendet mutatja (mint ahogy ha
valakiből doktor lesz, akkor a neve _elé_ kerül a dr. rövidítés).

Hasonló logika szerint a pápák sorszámát én a "Szent" szó után írnám:
G. M. Sarto először a X. Pius nevet vette föl, és később, amikor
szentté avatták, vált Szent X. Piusszá.

Megjegyzés: Az uralkodók (ide tartoznak a pápák) nevét magyarosan
írjuk: II. János Pál, XVI. Benedek; helyesírási szótárakban azonban
két hagyományos kivétel a Pius és a Sixtus név, ezeket (a pápák
esetében) a hagyományos latinos alakban szokás írni, annak ellenére,
hogy Magyarországon ma már adható Piusz, ill. Szixtusz utónév. Az
egyházi sajtóban viszont terjednek ezek a magyaros alakok a pápák
esetében is.

------------------------------------------------------------------

A sorrend kérdése igazán az "új", "nem klasszikus" külföldi szentek
nevénél kerül elő, ahol nincs hagyományos magyar alakja a névnek.

Ha a teljes nevet eredeti formájában írjuk, akkor nem tehetünk a
szavai közé plusz betoldásokat, csakis az elejére írhatjuk a "Szent"
vagy a "Boldog" jelzőt, ezt mutatják az elterjedt névalakok is:
  Boldog Charles de Foucauld, Szent Josemaría Escrivá.

Ehhez hasonlóan írhatnánk "Szent Luigi Gonzaga" formát is, de ha van
elterjedt, hagyományos magyar alakja, akkor inkább használjuk azt:
"Gonzága Szent Alajos".

Ha a keresztnevet lefordítjuk, akkor igencsak hibrid megoldás lenne,
ha nem magyarítanánk a családnév-keresztnév sorrendjét is. Ilyenkor
a "Szent" és a "Boldog" jelző kerülhet közvetlenül a keresztnév elé:
Foucauld Boldog Károly, Escrivá Szent József Mária. Bár nagyon
valószínű, hogy nem érdemes az új nevek lefordítását erőltetni, hiszen
a mai ember fülének már nem szokatlan a külföldi nevek hangzása.
Nyugodtan hagyjuk meg a név eredeti alakját, és használjuk azt.

------------------------------------------------------------------

A fenti megfontolásokkal tehát a következő formákat tartom helyesnek:

  Gonzága Szent Alajos
  Szent Maksymilian Maria Kolbe
  Árpád-házi Szent István
  Árpád-házi Szent Erzsébet
  Szent Pongrácz István
  Szent X. Pius
  Boldog XXIII. János

Kolbe atya esetében az idegenes névsorrend terjedt el (ez tény,
függetlenül attól, hogy az ok talán eléggé nevetséges).
Ha viszont így van, akkor ebben a szerkezetben az eredeti helyesírás
szerint kell írnunk a keresztnevet is: "Maksymilian Kolbe".
Ez így, ilyen formában beleillik a magyar írásgyakorlatba, és ha
figyelembe vesszük a fenti "új szentek" példáit, akkor nem is egyedi
eset.

Természetesen ha nem írjuk ki a teljes nevet, akkor magyarosan kell
használnunk a keresztnevet: "Maximilián atya". Ha valaki nagyon
magyarítani akarná a teljes nevet, akkor a "Kolbe Szent Maximilián
Mária" alakot javasolnám neki. De ahogy fentebb írtam, nem érdemes
erőltetni a nevek lefordítását. Ha a magyaros alak nem terjedt el,
akkor fogadjuk el ezt a tényt.

Hasonló "Fausztina nővér" esete. Ha csak így, keresztnévvel említjük,
akkor magyarosan írjuk, de vezetéknévvel együtt "Szent Faustyna Kowalska"
a helyes alak.

------------------------------------------------------------------

Még egy névtípus, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, bár a fenti
rendszerből talán kilóg: az "X-ről nevezett Y" típusú szerkezetek.
(Bocsánat, nem tudom, hogy hogyan szokás nevezni ezt a formát.)
Itt az "X-ről nevezett" szerkezet mindig legelöl áll. Néhány példa:

- a Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta
- Szent Bertalanról nevezett Szent Anna
- Szent Józsefről nevezett Szent Rafał Kalinowski

(Rafał Kalinowski keresztneve magyarul Rafael.)

------------------------------------------------------------------

A szentek élete c. könyvben találunk egy "Boldog Temesvári Pelbárt"
alakot. Itt a "temesvári" földrajzi jelző ugyan, de "vezetéknévvé"
vált, ezt mutatja, hogy a világi irodalomban is a Temesvári Pelbárt
forma használatos. Ezért mondhatjuk, hogy ő előbb volt
Temesvári Pelbárt, és utána kapta a Boldog jelzőt.

Meggondolandó ugyan a dolog, hiszen a világi irodalomban is magyaros
névsorrenddel, "Morus Tamás"-ként emlegetett szent a "Szent" jelzőt
a keresztneve elé kapta az egyházi írásokban.

Számos történelmi, híres személyt magyaros néven szokás emlegetni:
Kálvin János, Luther Márton, Verne Gyula, May Károly stb. Persze az
ő esetükben nem kell azon gondolkodnunk, hogy hová tegyük a "szent"
jelzőt...

Érdemes viszont elgondolkozni Ward Mária rendalapító esetén is, akit
ugyan még nem avattak szentté, de ha majd szentté avatják, akkor vajon
hogy hangzik jobban: Szent Ward Mária vagy Ward Szent Mária?
Nekem az első változat szimpatikusabb, a fent leírt "időrendi" logika
alapján is, meg hangzás szempontjából is.

------------------------------------------------------------------

Ehhez a témához tartozik, hogy a boldoggá avatásra váró személyek neve
elé írt "tiszteletre méltó" kifejezés különírva helyes, és mivel
átmeneti időszakhoz kapcsolódik, nem állandó jelző, csupán alkalmi,
így kisbetűvel írandó:
  tiszteletre méltó Bódi Mária Magdolna,
  tiszteletre méltó Brenner János,
  tiszteletre méltó Mindszenty József.

------------------------------------------------------------------

Természetesen mindez csupán magánvéleményem, de talán található benne
egy-két hasznos szempont.


Tisztelettel:

                Selyem Zoltán




                




More information about the Liturgia mailing list