<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN"
"http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd">
<html>
<head>
  <title>Evangelium</title>
  <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type">
</head>
<body>


 <p style="text-align: justify; text-align-last: left;">
<b>2019. ĂĄprilis 24. â€“ Szerda</b></p>
<p style="text-align: justify; text-align-last: left;">
<b>EvangĂŠlium<br></b><br>
HĂşsvĂŠtvasĂĄrnap ketten a tanĂ­tvĂĄnyok kĂśzĂźl egy Emmausz nevĹą faluba mentek, amely JeruzsĂĄlemtől hatvan stĂĄdiumra (kĂŠt-hĂĄrom Ăłra jĂĄrĂĄsnyira) fekszik. ĂštkĂśzben megbeszĂŠltĂŠk egymĂĄs kĂśzĂśtt mindazt, ami tĂśrtĂŠnt. MĂ­g beszĂŠlgettek ĂŠs vitatkoztak, egyszerre maga JĂŠzus kĂśzeledett felĂŠjĂźk, ĂŠs hozzĂĄjuk szegődĂśtt. Ĺk azonban nem ismertĂŠk meg Ĺ‘t, mert lĂĄtĂĄsukban akadĂĄlyozva voltak. JĂŠzus megkĂŠrdezte Ĺ‘ket: â€žMilyen dolgokrĂłl beszĂŠlgettetek egymĂĄssal ĂştkĂśzben?” Erre szomorĂşan megĂĄlltak, ĂŠs egyikĂźk, akit KleofĂĄsnak hĂ­vtak, ezt vĂĄlaszolta neki: â€žTe vagy talĂĄn az egyetlen idegen JeruzsĂĄlemben, aki nem tudja, mi tĂśrtĂŠnt ott ezekben a napokban?” Ĺ megkĂŠrdezte: â€žMiĂŠrt, mi tĂśrtĂŠnt?”
<br> Azok ezt feleltĂŠk: â€žA nĂĄzĂĄreti JĂŠzus esete, aki szĂłban ĂŠs tettben nagy hatĂĄsĂş prĂłfĂŠta volt Isten ĂŠs az egĂŠsz nĂŠp előtt. Főpapjaink ĂŠs elĂśljĂĄrĂłink kiszolgĂĄltattĂĄk Ĺ‘t, hogy halĂĄlra Ă­tĂŠljĂŠk, ĂŠs keresztre feszĂ­tsĂŠk. Pedig mi azt remĂŠltĂźk, hogy Ĺ‘ vĂĄltja meg Izraelt. AzĂłta, hogy ezek tĂśrtĂŠntek, mĂĄr hĂĄrom nap telt el, ĂŠs nĂŠhĂĄny hozzĂĄnk tartozĂł asszony megzavart bennĂźnket. Hajnalban a sĂ­rnĂĄl voltak, de nem talĂĄltĂĄk ott a holttestĂŠt. Azzal a hĂ­rrel tĂŠrtek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt ĂĄllĂ­tottĂĄk, hogy ĂŠl. KĂśzĂźlĂźnk nĂŠhĂĄnyan el is mentek a sĂ­rhoz, ĂŠs Ăşgy talĂĄltak mindent, ahogyan az asszonyok mondtĂĄk, Ĺ‘t magĂĄt azonban nem lĂĄttĂĄk.”
<br> JĂŠzus erre Ă­gy szĂłlt: â€žĂ“, ti oktalanok ĂŠs kĂŠsedelmes szĂ­vĹąek! KĂŠptelenek vagytok hinni abban, amit a prĂłfĂŠtĂĄk jĂśvendĂśltek! HĂĄt nem ezeket kellett elszenvednie a MessiĂĄsnak, hogy bemehessen dicsősĂŠgĂŠbe?” AzutĂĄn MĂłzesen kezdve valamennyi prĂłfĂŠtĂĄbĂłl megmagyarĂĄzta, ami az Ă­rĂĄsokban Ĺ‘rĂłla szĂłl. KĂśzben odaĂŠrtek a faluhoz, ahovĂĄ tartottak. Ăšgy tett, mintha tovĂĄbb akarna menni. De azok marasztaltĂĄk ĂŠs kĂŠrtĂŠk: â€žMaradj velĂźnk, mert esteledik, ĂŠs lemenőben mĂĄr a nap.” BetĂŠrt tehĂĄt, hogy velĂźk maradjon. Amikor asztalhoz Ăźltek, kezĂŠbe vette a kenyeret, ĂĄldĂĄst mondott, megtĂśrte, ĂŠs odanyĂşjtotta nekik. Erre megnyĂ­lt a szemĂźk, ĂŠs fĂślismertĂŠk. De Ĺ‘ eltĹąnt előlĂźk. Akkor azt mondtĂĄk egymĂĄsnak: â€žUgye lĂĄngolt a szĂ­vĂźnk, amikor ĂştkĂśzben beszĂŠlt hozzĂĄnk, ĂŠs kifejtette az Ă­rĂĄsokat?” MĂŠg abban az ĂłrĂĄban Ăştra keltek ĂŠs visszatĂŠrtek JeruzsĂĄlembe. Ott egybegyĹąlve talĂĄltĂĄk a tizenegyet ĂŠs tĂĄrsaikat. Azok ezzel fogadtĂĄk Ĺ‘ket: â€žValĂłban feltĂĄmadt az Ăšr, ĂŠs megjelent Simonnak!” Erre Ĺ‘k is elbeszĂŠltĂŠk, mi tĂśrtĂŠnt az Ăşton, ĂŠs hogyan ismertĂŠk fel JĂŠzust a kenyĂŠrtĂśrĂŠsben.  
 <br><b>Lk 24,13-35</b> </p>
<p style="text-align: justify; text-align-last: left;">
<b>
ElmĂŠlkedĂŠs</b></p><p style="text-align: justify; text-align-last: left;">

A tegnapi evangĂŠliumi beszĂĄmolĂłban arrĂłl olvastunk, hogy MĂĄria Magdolna nem ismeri fel azonnal a feltĂĄmadt Krisztust, hanem csak akkor, amikor nevĂŠn szĂłlĂ­tja Ĺ‘t az Ăšr. Ez volt szĂĄmĂĄra az a jel, amely ĂĄltal meggyőződĂśtt arrĂłl, hogy Krisztus ĂĄll előtte ĂŠs nem egy ismeretlen szemĂŠly. Az emmauszi tanĂ­tvĂĄnyok, akikről a mai napon olvasunk, ehhez hasonlĂłan jĂĄrtak. Ă“rĂĄkon keresztĂźl egyĂźtt mennek JĂŠzussal, halljĂĄk szavait, de ez nem elĂŠg szĂĄmukra ahhoz, hogy felismerjĂŠk az ĂştitĂĄrsul mellĂŠjĂźk szegődő szemĂŠlyben MesterĂźket. Ĺk is jelet kapnak, a kenyĂŠrtĂśrĂŠs jelĂŠt, amely felnyitja szemĂźket. A tĂśrtĂŠnet vĂŠgigkĂ­sĂŠri az Ĺ‘ lelki Ăştjukat a csalĂłdottsĂĄgtĂłl a tanĂşsĂĄgtĂŠtelig.
<br> Kezdeti magatartĂĄsukon ne csodĂĄlkozzunk! MesterĂźket keresztre feszĂ­tettĂŠk, Ăşgy gondoljĂĄk, hogy a csodĂĄlatos tĂśrtĂŠnet vĂŠget ĂŠrt. Amikor elkezdtĂŠk kĂśvetni JĂŠzust, arra tettĂŠk fel ĂŠletĂźket, hogy tanĂ­tvĂĄnyai lesznek. De mit tegyen az, akinek mĂĄr nincs Mestere? TanĂ­tvĂĄny-e mĂŠg az, akinek a Mestere meghalt? Ăgy gondolkodik a kĂŠt korĂĄbbi tanĂ­tvĂĄny. Amire korĂĄbban feltettĂŠk az ĂŠletĂźket, az nem lĂŠtezik tĂśbbĂŠ. Elindulnak visszafelĂŠ, hazafelĂŠ, Emmauszba, ahol korĂĄbban ĂŠltek. Gondolataikban is visszafelĂŠ haladnak, mĂŠg mindig az elmĂşlt napok esemĂŠnyei jĂĄrnak fejĂźkben. De a felismerĂŠs pillanata, a kenyĂŠrtĂśrĂŠs utĂĄnozhatatlan cselekedete, a megvilĂĄgosodĂĄs ĂŠlmĂŠnye rĂśgtĂśn megszĂźnteti csalĂłdottsĂĄgukat ĂŠs remĂŠnyvesztettsĂŠgĂźket. MegĂŠrtik az esemĂŠnyeket, megĂŠrtik az Ăšr halĂĄlĂĄnak ĂŠs feltĂĄmadĂĄsĂĄnak ĂŠrtelmĂŠt, ĂŠs visszaindulnak az apostolokhoz, hogy beszĂĄmoljanak talĂĄlkozĂĄsukrĂłl.
<br> Merre haladok a hĂşsvĂŠti utamon?
<br>© HorvĂĄth IstvĂĄn SĂĄndor<br><p style="text-align: justify; text-align-last: left;">
<br>
<b>
ImĂĄdsĂĄg</b></p> 

<p style="text-align: justify; text-align-last: left;">


Urunk, Te megadod nekĂźnk, hogy mindig Ăşjra kezdhetĂźnk! Te ajĂĄndĂŠkozod nekĂźnk a jĂśvőt. Minden nap ĂŠrezzĂźk, hogy mĂşlik az idő, ĂŠveink szĂĄma vĂŠges. Urunk, mindannyian szeretnĂŠnk vĂŠgtelen tĂĄvlatokban ĂŠlni. SzeretnĂŠnk megtapasztalni a soha el nem mĂşlĂł fĂŠnyt, szeretnĂŠnk, ha mienk lehetne az ĂŠlet teljessĂŠge. KĂŠrĂźnk, add, hogy az előttĂźnk ĂĄllĂł időt igazi gazdagodĂĄsra hasznĂĄlhassuk. Add, hogy azt keressĂźk mindig, ami soha vĂŠget nem ĂŠr. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el nem mĂşlik. 
</p><p>Az e havi olvasmĂĄnyok  ĂŠs   zsoltĂĄrok   szĂśvege itt olvashatĂł:  <br>
<a href='https://igenaptar.katolikus.hu'>https://igenaptar.katolikus.hu</a></p>
<p>Az evangĂŠlium ĂŠs elmĂŠlkedĂŠs szĂśvege itt hallgathatĂł meg:<br>
<a href='https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190424.mp3'>https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20190424.mp3</a></p>

</body>
</html>