<html>
  <head>

    <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=utf-8">
  </head>
  <body text="#000000" bgcolor="#FFFFFF">
    <b>2018. július 30. – Hétfő</b>
    <div class="moz-text-html" lang="x-unicode">
      <p><b>Evangélium<br>
        </b><br>
        Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A
        mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves
        elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de
        amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa
        lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között
        laknak.
        <br>
        Jézus azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: A mennyek
        országa hasonló a kovászhoz. A gazdaasszony elvegyíti három véka
        lisztbe, és a kovász átjárja az egész tésztát. Mindezt
        példabeszédekben mondta Jézus a népnek. Példabeszéd nélkül nem
        szólt hozzájuk. Beteljesedett, amit így jövendölt meg a próféta:
        „Megnyitom ajkamat, és példabeszédekben hirdetem azt, ami titok
        volt a világ kezdete óta.” <br>
        <b>Mt 13,31-35</b> </p>
      <p> <br>
        <b>
          Elmélkedés</b></p>
      <p>
        A harmadik és a negyedik hasonlatot olvassuk a mai evangéliumban
        abból a példabeszéd sorozatból, amelyben Jézus az Isten országát
        mutatja be. Az első kettő arról szólt, hogy miként kell az
        embernek fogadni a tanítást és mit kell tennie annak érdekében,
        hogy bőséges termést hozzon. A két újabb példa, amely a
        mustármagról és a kovászról szól, az Isten országának
        növekedését szemlélteti. A kezdetben nagyon kicsiny mustármag
        hatalmas fává növekszik, a kevéske élesztő pedig képes
        megkeleszteni az egész tésztát.
        <br>
        Máté evangélista nem közli a két példabeszéd magyarázatát, de
        főként az előzmények ismeretében könnyű azt kitalálnunk. Jézus
        meghirdeti Isten országát, amely a kezdeti időben kicsiny, de
        idővel egyre több ember csatlakozik hozzá. Ebből a szempontból a
        hasonlat bátorítást és bíztatást jelent a tanítványok számára,
        hiszen előrevetíti a jövőt, az egyre növekvő krisztusi
        közösséget. A hasonlat ugyanakkor figyelmeztetés is azok
        számára, akik azonnali eredményt várnak. Az igehirdetőket és az
        egyházi szolgálattevőket is megkísérti időnként az a gondolat,
        hogy munkájuk gyümölcsét le is szeretnék aratni. Nekik szól a
        következő üzenet: egyrészt a növekedéshez idő kell, tehát
        türelmetlenségük teljesen felesleges, másrészt ők csupán a
        vetésre, az igehirdetésre kaptak megbízást és nem az aratásra, a
        termés begyűjtésére.
        <br>
        © Horváth István Sándor<br>
      </p>
      <p><br>
        <b>
          Imádság</b></p>
      <p>
        Mindenható Úristen, aki gondviselésed eszközeiül gyarló
        embereket választván, ily módon is kitünteted isteni hatalmadat
        a világ kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva
        elismerem benned a legfőbb hatalmasságot és minden hatalom
        kútfejét: annak általad rendelt egyházi és világi képviselőit
        köteles engedelmességgel tiszteljem, s így isteni törvényednek
        készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat. </p>
      <p>Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható: <br>
        <a href="https://igenaptar.katolikus.hu">https://igenaptar.katolikus.hu</a><br>
         <br>
        Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:<br>
        <a href="https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180730.mp3">https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180730.mp3</a><br>
      </p>
      <p><br>
      </p>
    </div>
  </body>
</html>