[Napi e-vangelium] 2018-05-07

[Evangélium365]

   2018. május 7. - Hétfő

   Jézus az utolsó vacsorán így szólt apostolaihoz: Ha eljön a Vigasztaló,
   akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő
   majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen
   kezdettől fogva velem vagytok! Azért mondtam ezt nektek, hogy meg ne
   botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógákból. Sőt eljön
   az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy szolgálatot
   tesz Istennek, így tesznek majd veletek, mert nem ismerik sem az Atyát,
   sem engem. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy amikor eljön az óra,
   eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.
   Jn 15,26-16,4a
   Elmélkedés:
   Jézus tovább folytatja azokat a gondolatokat, amelyek arról szólnak,
   hogy mit tegyenek tanítványai, ha a világ részéről ellenségeskedéssel,
   gyűlölettel találkoznak. Nem elmenekülni kell az ilyen helyzetek elől,
   hanem fel kell ismerni azt, hogy éppen ezek a helyzetek adnak
   lehetőséget a Krisztusról szóló tanúságtételre. Távozása után az Úr
   azért küldi el az Atyától a Szentlelket, hogy ebben a tanúságtételben
   segítségére legyen övéinek. Az Egyház tapasztalata, hogy Krisztus
   ígérete a Szentlélek elküldésére vonatkozóan pünkösdkor valóban
   beteljesül, és a Lélek jelenléte, működése azóta is érezhető. A
   Szentlélek elsőként az apostolokat tölti el a tanúságtétel erejével,
   hogy elmondhassák mindazt, amit Mesterük mellett átéltek. Egyrészt
   történeti tanúk ők, akik a Krisztus-eseményt hirdetik, másrészt hitbeni
   tanúk, akik megértették az Úr megváltó küldetését és hittek abban, hogy
   az Atya küldötteként tett mindent.
   A tanúságtétel ebből a szempontból a hit terjesztését jelenti. A
   Szentlélek ugyanis kiárad a későbbi korokban is mindazokra, akik
   Krisztust követik és őket is tanúságtételre ösztönzi. Az ő esetükben az
   időbeli távolság miatt már nem beszélünk történeti tanúságról,
   hitbeliről viszont annál inkább. Hívő emberként így kapcsolódunk be az
   Egyház apostoli küldetésébe: a hit szerinti életünk másokban is hitet
   ébreszt.
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és
   vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled
   tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként
   ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem
   akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek
   tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint
   éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert
   hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és
   az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180507.mp3