[Napi e-vangelium] 2018-01-20

[Evangélium365]

   2018. január 20. - Szombat

   Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért
   (Kafarnaumba, Péter házába). Ott azonnal nagy tömeg verődött össze,
   úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották,
   elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a
   szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
   Mk 3,20-21
   Elmélkedés:
   A mai evangéliumi szakasz egy rövid beszámoló a tizenkettő kiválasztása
   utáni eseményekről. Jézus lejött a hegyről, ismét a nagy tömeg
   közepette találjuk őt és tanítványait. Vélhetően újra tanítja a népet
   és meggyógyítja a betegeket, amely tevékenységében a kiválasztottak is
   szolgálatára, segítségére vannak immár, bár feladatuk e helyen nincs
   részletezve. A tizenkét kiválasztott személy egysége a Mesterrel
   ugyanakkor vitathatatlan, ettől kezdve minden cselekedetének tanúi ők.
   A szövegrészlet érdekes megjegyzése így hangzik: "még evésre sem volt
   idejük." A kijelentés nem Jézusra vagy a tanítványaira vonatkozik,
   hanem a tömegre. A Jézus köré gyülekező népet a rajongás, a
   tántoríthatatlan kíváncsiság vezeti, egyéni szükségleteikkel mit sem
   törődve keresik Jézus közelségét.
   Ezt követően új szereplők tűnnek fel, Jézus rokonsága. Márk evangélista
   megjegyzése szerint azért érkeznek, hogy Jézust magukkal vigyék, hiszen
   a szóbeszéd szerint "eszét vesztette", ezért a család tekintélyét
   akarják megvédeni, amikor Jézust el akarják távolítani a nyilvánosság
   elől. Megjelenésük és szándékuk kérdéseket vet fel. Kik terjeszthették
   Jézusról, hogy eszét vesztette? Mi alapján fogalmazódik meg egyesekben
   ez a vád? Miért hisznek ennek a szóbeszédnek a családtagok?
   Keresem-e Jézus közelségét? Engem milyen szándék vezet?
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a bölcsességed ragyogó világát, hogy
   fényre gyúl mind, hogy téged követ, szolgál neked újítva tisztaságát.
   Napkelte hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz
   be, hogy ez a nap ragyogjon benn örökre, hogy érted égő tüzet sose
   veszt. Uram, ragyogtasd ránk a te napod, amely nem ismerhet sosem
   alkonyatot.
   Szent Efrém


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180120.mp3