[Napi e-vangelium] 2017-05-17

[Evangélium365]

   2017. május 17. - Szerda

   Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi
   szőlőtő, és Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz
   gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz,
   megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a
   tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is
   bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától,
   ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok
   a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő
   termést hoz, mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem,
   azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik
   és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor
   bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám,
   hogy bő termést hoztok, és a tanítványaim lesztek.
   Jn 15,1-8
   Elmélkedés:
   A mai evangéliumi hasonlat kapcsán gondolkozzunk el a következőn: Az Úr
   szavai szerint mi vagyunk a szőlővesszők, akik hozzá kapcsolódunk, és
   akiket - ha gyümölcsöt tudunk teremni - Jézus megtisztít, hogy még
   többet teremjünk. Milyen nagy vigasztalás és öröm számunkra, hogy Jézus
   alakít minket! Ő formálja a mi szívünket és lelkünket, hogy Istennek
   tetsző legyen az életünk!
   Ha meghoztuk életünkben a döntést, hogy vele akarunk élni és benne
   akarjuk a lélek gyümölcseit teremni, azaz ha megtesszük felé az első
   lépést, akkor ő siet a segítségünkre. Az első pillanatban nem várja
   tőlünk, hogy azonnal bőséges termést hozzunk, hanem megelégszik azzal a
   kevéssel, amit a magunk erejéből adni tudunk neki. Arra kell csak
   vigyáznunk, hogy - miként a szőlővesszők a szőlőtőhöz - hozzá
   kapcsolódjunk, és belőle merítsünk erőt, nehogy elszáradjunk vagy
   terméketlenné váljunk. Ha látja bennünk az életképességet, a lelki
   erősség csíráját, akkor ő már tudja, hogyan kell alakítania életünket,
   hogy bő termést hozzunk. Szüntelenül, de főleg életünk meghatározó
   döntési helyzeteiben, bízzuk rá magunkat, hogy ő irányíthasson és
   alakítson minket. Ne a magunk feje után menjünk olyan úton elindulva,
   ami pillanatnyilag esetleg jónak tűnik, hanem engedjük, hogy ő vezessen
   minket. Így válunk Jézus tanítványaivá.
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Krisztusé vagyunk. Nem máshoz, hanem hozzá tartozunk. Egységünk alapja:
   a keresztségben Krisztus bennünket magáénak fogadott és önmagával
   egyesített. Az egység, melyet Krisztusban egymással megosztunk, nagyobb
   a múltbeli és jelenlegi különbségeinknél, melyek egyházainkat ma is
   elválasztják. Szerető Istenünk! Köszönjük neked, hogy Krisztusban eggyé
   tettél bennünket. Adj nekünk felismerést és bátorságot, hogy Egyházadat
   egységben és szeretetben építhessük! Add, hogy életünkkel és egyházaink
   szolgálatával a te szeretetedről tegyünk tanúbizonyságot!


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170517.mp3