[Napi e-vangelium] 2017-08-17

[Evangélium365]

   2017. augusztus 17. - Csütörtök

   Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: "Uram, ha
   vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
   hétszer?" Jézus így felelt: "Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
   hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart
   számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki
   tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
   megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és
   mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga
   leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent
   megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt
   még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik
   szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni
   kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és
   kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett,
   hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
   Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak.
   Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így
   szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden
   tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is
   megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És
   az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent,
   amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta
   szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének." Amikor Jézus ezt a
   tanítását befejezte, elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a
   Jordánon túlra.
   Mt 18,21-19,1
   Elmélkedés:
   Jézus példabeszéde nagyon szemléletesen mutatja be, hogy az ember
   könnyen vár megbocsátást saját vétkeire, ugyanakkor késedelmes abban,
   hogy ő bocsásson meg másoknak. A szívtelen szolga esete azt mutatja,
   hogy mennyire könyörtelen tud lenni az, aki nem értékeli a felebarátja
   részéről felé megmutatkozó megbocsátást.
   Az a tény, hogy Isten mindig kész megbocsátani nekünk, bűnös
   embereknek, azt igazolja, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. Az isteni
   szeretet és irgalmasság akkor válik bennünk a leghatékonyabbá, ha
   egyértelműen elfordulunk az elkövetett bűnöktől, megbánjuk és
   megvalljuk azokat, miközben elhatározzuk, hogy a jó útra térünk és
   igyekszünk többé nem megbántani Istent. Isten irgalma azonban senkiben
   se ébresszen könnyelműséget! Nem követhetünk el bűnöket úgy, hogy
   közben azt hangoztatjuk: Majd Isten úgyis megbocsátja azokat!
   Bűneinkkel nemcsak Istent tudjuk megbántani, hanem embertestvéreinket
   is. Itt szintén érvényes, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. Az általam
   gyakorlandó szeretetnek is erősebbnek kell lennie a másik ember által
   elkövetett bűnnél. Ugyanakkor az embertársam által gyakorolt és
   megbocsátásban megnyilvánuló szeretetnek is erősebbnek kell lennie az
   én bűnömnél. Az isteni irgalom megtapasztalása minket is a
   megbocsátásra nevel.
   (c) Horváth István Sándor


   Imádság:
   Add Uram, hogy egyek legyünk minden testvérünkkel, a legtávolabbiakkal
   is, azokkal is, akikkel másképp bánsz, mint velünk. Te taníts minket
   szeretetre, hadd kamatoztassuk adottságainkat hátrányos helyzetben lévő
   testvéreink javára.
   Add, hogy testvér módjára szeressük őket, hogy megosszuk velük minden
   javunkat, eléjük sietve felkínáljuk nekik, és könyörögjünk, hogy
   fogadják el.
   Boldog Charles de Foucauld


   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/

   A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170817.mp3