[Evangelium] 2016-02-16

[Evangelium mindennap]

   2016. február 16. – Kedd

   A hegyi beszédben Jézus így  szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire  van szükségtek, még  mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd  meg  vétkeinket,  miképpen  mi  is  megbocsátunk  az  ellenünk
   vétkezőknek;
   és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   Böjt, imádság és jócselekedetek  - e három dolog  segít minket a  nagyböjt
   folyamán a lelki  megújulásban. A  mai evangélium az  imádságot állítja  a
   középpontba. Jézus imádkozni tanítja apostolait, elmond egy egyszerű imát,
   amelyet azóta  is a  legtökéletesebb  imának tartunk,  hiszen maga  az  Úr
   tanította nekünk.
   A  Jézus  által  tanított  ima  igazi  újdonsága,  hogy  Istent   Atyámnak
   szólíthatom.  A  szentírástudósok  egyhangúan  állítják,  hogy  a   Jézust
   megelőző időkben soha nem fordult elő az, hogy valaki Istent az ő Atyjának
   szólítsa imájában. Az  ószövetségben ugyan szerepel  az a kifejezés,  hogy
   Isten Izrael népének Atyja, de az sehol, hogy e nép bármelyik tagja  olyan
   személyesen szólítsa meg  Istent, hogy  Atyjának nevezi őt.  Jézus, aki  a
   mennyei Atya Fia, jogosan nevezi Istent  Atyának, az ő Atyjának, de  ennél
   is továbbmegy,  amikor nekünk  is ezt  ajánlja. Bátorít  minket, hogy  úgy
   tekintsünk Istenre,  mint jóságos  Atyánkra,  aki odafigyel  életünkre  és
   meghallgatja kéréseinket.
   Jézus egész élete odafordulás az Atyához, az Atyának való engedelmesség és
   az Atyával  való együttlét.  Mi ugyan  más értelemben  nevezhetjük  Istent
   Atyánknak, mint ahogy Jézus tette,  de az ő bátorítására megtehetjük  ezt.
   Ha életünkkel Isten  felé fordulunk  és az ő  akaratát teljesítjük,  akkor
   valóban az Atya gyermekei vagyunk.
   Ma hálát adok Istennek, hogy az ő gyermeke vagyok.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, neked  nincs szemed,  vedd  az enyémet,  hogy  meglássam a  bajt  és
   igazságtalanságot! Uram, neked nincs kezed, vedd hát az enyémet, hogy vele
   sok jót  tehessek!  Neked nincsen  lábad,  vedd  hát az  enyémet,  hogy  a
   szegényekhez, a szomorkodókhoz menjek vele!  Uram, neked nincs szád,  vedd
   hát az enyémet, hogy  hirdessem a szabadságot, amit  te hoztál nekünk!  Mi
   vagyunk az egyetlen biblia, melyet mindenki olvashat, engedd, hogy jó  hír
   legyek mindazok számára, akik az élet útján találkoznak velem!

    
   A   mai    olvasmány    és    a    zsoltár    szövege    itt    olvasható:
   http://igenaptar.katolikus.hu/
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20160216.mp3