[Evangelium] 2015-09-09

[Evangelium mindennap]

   2015. szeptember 9. – Szerda

   Az apostolok  kiválasztása  után  Jézus lejött  a  hegyről,  tanítványaira
   emelte tekintetét, és  így szólt: „Boldogok  vagytok, ti, szegények,  mert
   tiétek az Isten országa.
   Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
   Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
   Boldogok vagytok, ha  gyűlölnek titeket az  emberek, kizárnak körükből  és
   megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik  az
   Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd  ez bekövetkezik, és ujjongjatok,  mert
   nagy  jutalomban  részesültök   a  mennyben.  Atyáik   is  így  bántak   a
   prófétákkal.
   De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
   Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
   Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
   Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek  nektek! Hisz atyáik is így tettek  a
   hamis prófétákkal.”
   Lk 6,20-26

   Elmélkedés:

   A mai  evangéliumi  rész bevezető  mondatát  olvasva eszünkbe  jut  az  az
   ószövetségi jelenet, amikor  Mózes lejött  a hegyről  a kőtáblákba  vésett
   tízparancsolattal, és  kihirdette azokat  a népnek,  mint olyan  törvényt,
   amelyet Isten adott választott népének. Ettől kezdve a tízparancsolat volt
   az  Istennel  való  kapcsolatnak,  szövetségnek  az  alapszabálya.   Ehhez
   hasonlóan Jézus lejön a  hegyről és kihirdeti  a „boldogságokat,” mint  az
   újszövetség alapszabályait. Teszi ezt a maga isteni tekintélyével.
   A  boldogságokkal  az  alacsonyabb   társadalmi  helyzetben  lévőkhöz,   a
   szegényekhez, az  éhezőkhöz,  az elnyomottakhoz  fordul.  Nem  feltétlenül
   társadalmi felemelkedést ígér  nekik, hanem  a boldogság  útját. Meg  kell
   ugyanakkor jegyeznünk, hogy ha mindenki komolyan venné Krisztus törvényét,
   akkor  megszűnnének  a  társadalomban  tapasztalható  egyenlőtlenségek.  A
   keresztény közösségnek és annak minden tagjának azon kell fáradoznia, hogy
   Jézus szavai ne csak a túlvilágon megvalósuló ígéreteknek tűnjenek,  hanem
   szeretetteljes gondoskodással kell  odafordulnia a szegényekhez,  törődnie
   kell  az  éhezőkkel,  és  fel  kell  vennie  a  küzdelmet  mindazokkal   a
   személyekkel   és   körülményekkel,   akik   és   amelyek   a   társadalmi
   egyenlőtlenségeket okozzák.  A boldogságok  meghirdetése tehát  feladatot,
   tennivalót jelent számunkra.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram Jézus,  életem Mestere,  Uralkodó és  Király, te  hatalmas, szent  és
   mindenható, íme itt vagyok. Lásd, örömmel jövök hozzád, hogy  parancsaidat
   meghallgassam. Hiszem, hogy te vagy a világosság, aki téged követ nem  jár
   sötétségben, hanem  fényben. Engedd,  hogy ez  a napom  a te  dicsőségedet
   szolgálja,  okosan,  bátran,  hűségesen  és  részrehajlás  nélkül  örömmel
   segítsek és  jó  legyek.  Követni  akarlak  mint  tanítványod,  keresztény
   szívvel cselekedni, éljek a  Lélek által, akit  te szívembe küldtél.  Állj
   mellettem, ints, követelj, segíts és vezess azzal az erővel, mely  belőled
   árad és mindent megszentel, hogy estére kelve munkámat átadhassam mint  jó
   szolga, aki a kevésben, amit kaptam, hűséges voltam.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150909.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-09-09