[Evangelium] 2015-10-15

[Evangelium mindennap]

   2015. október 15. – Csütörtök

   Jézus  egy  lakomán  így  korholta  a  farizeusokat:  „Jaj  nektek,   akik
   síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok  megöltek!
   Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és
   egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt készítetek nekik.  Nem
   hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk.
   Némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak. E nemzedéknek  számot
   kell adnia minden próféta véréről, amelyet kiontottak a világ  kezdetétől,
   Ábel vérétől egészen  Zakariás véréig,  akit az oltár  és a  templomépület
   között megöltek. Igenis, mondom nektek: felelősségre vonják mindezért  ezt
   a nemzedéket.  Jaj nektek,  törvénytudók! Lefoglaltátok  a tudás  kulcsát.
   Magatok nem mentetek be  vele, az odaigyekvőket pedig  megakadályozzátok.”
   Amikor  ezeket  elmondta  nekik,  az   írástudók  és  a  farizeusok   nagy
   felháborodásukban   különféle   kérdésekkel    kezdték   faggatni.    Azon
   fondorkodtak,  hogy  rajtakapják   valami  olyan  kijelentésén,   amellyel
   vádolhatják.
   Lk 11,47-54

   Elmélkedés:

   Mielőtt elkezdenénk  Jézus farizeusoknak  mondott beszéde  harmadik  része
   vizsgálatát,  gondolkozzunk  el  a  következőn:  a  farizeusi   lelkületet
   másokban könnyű  felfedezni, önmagunkban  viszont nehéz.  Könnyű  másokban
   elítélni, de nehéz  önmagunkat megszabadítani tőle.  Az egykor  elhangzott
   tanítás nekem is szól.
   Ha egy szóval akarjuk összefoglalni  a farizeusi lelkületet, akkor erre  a
   „képmutatás” kifejezés a legalkalmasabb. Ezt természetesen nem mi találtuk
   ki, hanem Jézus  nevezte képmutatóknak  a farizeusokat.  A képmutatás  azt
   jelenti, hogy a látszat fontosabb a valóságnál. A vallásosság területén ez
   azért veszélyes, mert a látszat  csupán az embereket tudja  megtéveszteni,
   Isten azonban a  valóságot nézi,  ismeri szívünk  szándékait. A  farizeusi
   lelkület a  keresztény  közösség  tagjait  is  megkísérti.  Amikor  valaki
   jobbnak akar  látszani,  mint  amilyen  valójában,  és  ezt  a  jószándékú
   figyelmeztetések hatására sem akarja elismerni, akkor beleesett  ugyanabba
   a csapdába, amelyből egykor a farizeusok sem tudtak kikerülni.
   Kár volna tovább ostoroznunk a farizeusi viselkedésmódot, ha nem mondanánk
   meg  annak  ellenszerét.  Alázat  és  bűnbánat.  Az  egykori   hallgatóság
   megsértődött, felháborodott és  szembefordult Jézus szavaival.  Követhetem
   őket is. A másik lehetőség, hogy elindulok az alázat és a bűnbánat útján.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram Jézusom,  emelj  ki  ma  is  minden  régiből  minket  és  abból,  ami
   túlhaladott.  Adj  fiatalos  és  fogékony  szívet,  hogy   gondolkodásunk,
   beszédünk, imádságunk és munkánk  hozzád vezessen, aki  az örök tavasz  és
   megújuló élet ígéreteivel hívsz magadhoz minket.
   J. Kluo

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151015.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-15