[Evangelium] 2015-10-02

[Evangelium mindennap]

   2015. október 2. – Péntek

   Jézus egy alkalommal így szólt  tanítványai előtt: „Jaj, neked,  Korozain!
   Jaj, neked, Betszaida! Ha a pogány Tiruszban és Szidonban történtek  volna
   azok a csodák, amelyek nálatok  történtek, már rég szőrzsákban és  hamuban
   tartottak volna bűnbánatot. Ezért  Tirusznak és Szidonnak tűrhetőbb  sorsa
   lesz az ítéleten, mint nektek. És  te Kafarnaum? Vajon az égig  emelkedel?
   Egészen az alvilágig  fogsz süllyedni.” Majd  így folytatta: „Aki  titeket
   hallgat, engem hallgat; és  aki titeket megvet, engem  vet meg. Aki  pedig
   engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.”
   Lk 10,13-16

   Elmélkedés:

   A hetvenkét tanítvány missziós útra indítása előtt Jézus buzdító  beszédet
   mondott nekik, ennek  második részét  tartalmazza a  mai evangélium.  Most
   arra hívja fel figyelmüket, hogy nem mindenhol fogják jószándékkal fogadni
   őket. A küldötteknek az a  feladata, hogy hirdessék: „Elérkezett az  Isten
   országa.” Ezt hirdette  Jézus a  népnek és ezt  hirdetik ők  is. S  miként
   Jézust sem hallgatta mindenki lelkesen,  ugyanúgy ők is találkozni  fognak
   az elutasítással, de ez  a részbeni kudarc  nem tántoríthatja őket  vissza
   attól, hogy tovább folytassák azt a szolgálatot, amire küldetést kaptak. A
   küldöttek  befogadása   vagy   elutasítása   Krisztus   befogadását   vagy
   visszautasítását jelenti.
   A beszédben konkrétan megemlítésre kerül Korozain, Betszaida és  Kafarnaum
   városa. Jézus  többek között  ezekben a  városokban is  tanított,  illetve
   csodák is történtek itt, e városok  lakói azonban nem hittek benne,  ezért
   ítéletet vonnak magukra. Az ítélettel,  a pusztulással vagy a  kárhozattal
   való fenyegetőzés  nem jellemző  Jézus beszédstílusára,  bár  kétségtelen,
   hogy sokszor keményen megmondja  véleményét az igaz vallásosságnak  csupán
   látszatát keltő farizeusoknak. Jézus szívesebben beszél Isten  országáról,
   s ennek örömhírét hirdetni küldi tanítványait is.
   Meghallom-e az üdvösség nekem szóló örömhírét?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Hálát  adok  neked,  én  világosságom,  hogy  megvilágosítottál  engem  és
   megismertelek  téged.  Megismertelek  téged,  mint  egyedül  élő   Istent.
   Megismertelek téged,  mint ég  és föld  teremtőjét, mint  mindenható  igaz
   Istent.    Halhatatlant    és     láthatatlant,    körülírhatatlant     és
   kifejezhetetlent.  Örök,  megközelíthetetlen,  végtelen  Istent.  Mint   a
   mindenség ősokát, mint a világot mozgató erőt, akinek nem volt kezdete  és
   nem is lesz vége sohasem.
   Szent Ágoston

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151002.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-10-02