[Evangelium] 2015-11-15

[Evangelium mindennap]

   2015. november 15. – Évközi 33. vasárnap

   Abban az  időben  Jézus ezt  mondta  tanítványainak: Azokban  a  napokban,
   amikor a  gyötrelmek  véget  érnek,  a nap  elsötétedik,  a  hold  nem  ad
   világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó
   erők megrendülnek.
   Akkor  majd  meglátjátok  az  Emberfiát,  amint  eljön  a  felhőkön,  nagy
   hatalommal   és   dicsőséggel.   Szétküldi   angyalait,   és   összegyűjti
   választottait a  világ  négy tájáról,  a  föld szélétől  az  ég  határáig.
   Vegyetek példát a fügefáról:  Amikor már zöldellni  kezd és levelet  hajt,
   tudjátok, hogy közel  van a nyár.  Így ti is,  amikor látjátok, hogy  ezek
   mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van már, az ajtó előtt.
   Bizony mondom nektek,  nem múlik  el ez a  nemzedék, míg  mindezek be  nem
   következnek. Ég és föld elmúlnak,  de az én igéim  soha el nem múlnak.  Ám
   azt a napot  vagy órát senki  sem tudja, sem  az ég angyalai,  sem a  Fiú,
   hanem egyedül az Atya.
   Mk 13,24-32

   Elmélkedés:

   Isten helyet készít nekünk
   Egy egyetemista fiatal meséli, milyen népszerűek az egyik professzor órái.
   Másoknál jelenléti ívet kell aláírni, mégis hiányzik a hallgatók fele.  De
   a kiváló  professzor  előadásáról  senki nem  akar  lemaradni.  Itt  nincs
   jelenléti ív,  de  így is  legalább  150 diák  zsúfolódik  be a  száz  fős
   előadóterembe. Az egyetemista, aki meséli nekem élményeit, bevallja,  hogy
   nem erénye a  pontosság, sajnos szinte  mindig elkésik. Hamar  megtanulta,
   hogy a  „Van  valahol egy  szabad  hely?”  kérdést e  helyen  nem  érdemes
   feltennie, de jószándékú társai mindig szorítanak neki egy fél széket vagy
   néhány centit a lépcsőn.
   Egy vonatra  lehet  helyjegyet váltani,  de  egy egyetemi  előadásra  nem.
   Miként a mennyországban sem mondhatom majd  azt, hogy nekem azért van  itt
   helyem, mert  megváltottam  a  jegyem.  Mondhatnánk,  hogy  itt  nincsenek
   megváltott helyek, de ez nem egészen igaz. Vannak, de nem én váltottam meg
   a helyet biztosító jegyet, hanem  helyettem Jézus Krisztus. Ő, a  Megváltó
   készít nekem helyet a  mennyben. Nem kell  könyökölni vagy másokat  arrébb
   taszigálni,  hogy  jusson  hely   számomra.  Nincs  jogom  hozzá,   hiszen
   befogadott vagyok e helyen,  Isten fogad be  örök országába. Itt  legalább
   annyi hely jut nekem, ahol  kényelmesen berendezkedhetek egy örök  életre.
   És ez nekem éppen elég.
   Jézus a végső  időkről beszél  az evangéliumban. Arról  az időről,  amikor
   Isten angyalai  összegyűjtik  a választottakat  a  világ négy  tájáról  és
   mindenkit bevezetnek arra a helyre,  amit az Emberfia készített  számukra.
   Ha erre a  helyre gondolunk,  a számunkra készített  helyre, akkor  remény
   tölt el  bennünket.  A félelmetes  jelek  hallatán talán  elfog  minket  a
   félelem, a borzongás, a  bizonytalanság. A nap és  a hold elsötétedése,  a
   csillagok és égitestek szokatlan mozgása, a természeti erők  megrendülése,
   a rendkívüli égi  jelek és  földi jelenségek  talán valamilyen  természeti
   katasztrófára utalnak,  vagy talán  csak jelképes  beszéd Jézus  részéről,
   amely a  világ  elmúlását  és megújulását  jelenti.  Akármelyik  is  igaz,
   félelemmel gondolnánk  a bekövetkezés  pillanatára, ha  nem tudnánk,  hogy
   Jézus helyet készít számunkra egy új  világban. Ez a világ ugyan  elmúlik,
   de nekünk lesz helyünk az újban.
   Időnként felerősödik  a  világvége  várása. Akadnak  olyanok,  akik  napra
   pontosan előre tudják az időpontot és  világgá kürtölik azt. Az elmúlt  30
   évben csaknem  tízszer  rettegtek  már a  világ  teljes  összeomlásától  a
   hiszékeny  emberek,  de  végül  elmaradtak  a  rettenetes  események.   Az
   álpróféták viszont ilyenkor  sem szégyenkeznek,  hanem gyorsan  módosítják
   álláspontjukat, néhány  nap múlva  kitalálnak  egy újabb  időpontot,  hogy
   legyen mitől rettegniük.  A bölcs  ember pedig csak  mosolyog rajtuk,  nem
   foglalkozik a szélhámosokkal, mert jól ismeri Jézus szavait a végső időkre
   vonatkozóan: „azt a napot vagy órát  senki sem tudja, sem az ég  angyalai,
   sem a Fiú, hanem egyedül az Atya” (Mk 13,32). Jézus tanításával gyökeresen
   szembenáll minden olyan állítás, amely konkrét időpontokat jelöl meg azzal
   kapcsolatban, hogy mikor fognak bekövetkezni  a végső események, ezért  az
   ilyen kijelentéseket hamisnak kell  tekintenünk. Érdemesebb hinnünk  Jézus
   örökérvényű tanításában.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Gyorsan változó világunkban biztos pontot keresünk,
   amire életünket  alapozhatjuk.  Az újszerűnek  tűnő  elméletek  folyamában
   maradandó  igazságokat   keresünk,   amelyekhez   igazodhatunk.   Keressük
   helyünket, feladatunkat a világban,  mert folytatni szeretnénk a  teremtés
   művét és felebarátaink szolgálatára szeretnénk lenni. Ég és föld elmúlnak,
   mert ez a  világ mulandó, de  a te szavad,  tanításod örök igazság  marad,
   amely utat mutat  számunkra az  üdvösség felé. Segíts  minket az  üdvösség
   útján!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20151115.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-11-15