[Evangelium] 2015-05-01

[Evangelium mindennap]

   2015. május 1. – Péntek, Szent József, a munkás

   Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a
   zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és  így beszéltek róla: „Honnan  van
   ennek a bölcsessége  és csodatevő ereje?  Hát nem  az ács fia  ez? És  nem
   Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az fivérei? És nem itt
   élnek-e közöttünk  az  nővérei is?  Honnét  vette hát  mindezt?”  És  csak
   botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a
   prófétát, mint  szülőföldjén és  otthonában.” Hitetlenségük  miatt nem  is
   művelt ott sok csodát.
   Mt 13,54-58

   Elmélkedés:

   A mai napon Szent Józsefet,  a munkást ünnepli Egyházunk. Az  evangéliumok
   nagyon    szűkszavúak    személyével     kapcsolatban,    csupán     Jézus
   gyermekségtörténetében tesznek  róla említést  néhányszor. József,  ez  az
   igaz, tisztaszívű  férfi volt  Mária jegyese,  Jézus Krisztus  nevelőapja.
   Igaz embersége  és  alázata mutatkozik  meg  abban, ahogyan  megismeri  és
   elfogadja  Isten  vele  kapcsolatos  szándékát.  Álmában,  látomásban  kap
   üzenetet, hogy  bátran  vegye  feleségül Máriát,  aki  ekkor  már  méhében
   hordozta a születendő Megváltót. Így ismeri meg József a megváltás  titkát
   és lesz a Megváltó szolgája.
   Milyen jó volna,  ha korunkban  minden férfit ilyen  bölcsesség és  alázat
   vezetne, amikor  a családalapításon  gondolkozik, illetve  a  későbbiekben
   gondoskodik családjáról.  Milyen  jó  volna, ha  elgondolkoznának  azon  a
   csodálatos  titkon,  hogy  az  élet  továbbadásával  Isten  teremtő  művét
   folytathatják a világban. Milyen jó volna, ha minden férfi Istentől kapott
   hivatásnak tekintené édesapai feladatát, s szüntelenül fáradozna  felesége
   boldogságáért, valamint gyermekei testi  és lelki fejlődéséért. Milyen  jó
   volna, ha az  apák a  mértéktartó tekintélyre törekednének  és a  szeretet
   példaképei lennének családjukban. Milyen jó volna, ha életüket teljesen és
   visszavonhatatlanul odaadnák azoknak, akiket szeretnek.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Mennyei Atyánk! Teremtőnk vagy,  és mi a tieid  vagyunk. Minden a tiéd,  s
   nekünk egykor  számadást kell  adnunk mindarról,  amit itt  a földön  ránk
   bíztál. Teljes odaadással és örömmel ismerem el uralmadat, mert a szeretet
   uralma az, melynek  teljesen át akarom  adni magamat. Szegény,  nyugtalan,
   bágyadt és  hányatott  életemet hadd  egyesítsem  áldozatként Fiad  és  az
   egyház életével!
   Johann Kaspar Lavater

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-05-01
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150501.mp3