[Evangelium] 2015-03-24

[Evangelium mindennap]

   2015. március 24. – Kedd

   A  Sátoros-ünnep  alkalmával  Jézus  így  beszélt  a  farizeusokhoz:   „Én
   elmegyek, és  ti  hiába kerestek,  mert  meghaltok bűneitekben.  Ahova  én
   megyek, oda ti nem jöhettek.” A  zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak  nem
   akarja megölni  magát,  hogy ezt  mondja:  Ahová  én megyek,  oda  ti  nem
   jöhettek”? Jézus így  folytatta: „Ti  innen alulról  vagytok, én  felülről
   vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért
   mondtam nektek, hogy  meghaltok bűneitekben, mert  nem hiszitek el  rólam,
   hogy ki vagyok:  ezért kell meghalnotok  bűneitekben.” Erre  megkérdezték:
   „De hát ki  vagy te?” Jézus  azt válaszolta: „Kezdettől  fogva az  vagyok,
   amit mondok is nektek.  Sokat kellene még  beszélnem rólatok, és  ítéletet
   mondanom felettetek,  mert  aki engem  küldött,  igazmondó; én  pedig  azt
   hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg,  hogy
   az  Atyáról  beszél  nekik.  Végül  Jézus  azt  mondta  nekik:  „Ha   majd
   felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
   és hogy semmit nem  teszek önmagamtól, hanem  azt hirdetem, amit  Atyámtól
   tanultam. Aki küldött engem,  az velem van, és  nem hagy magamra, mert  én
   mindig azt cselekszem, amiben  ő tetszését találja.”  E szavak után  sokan
   hittek Jézusban.
   Jn 8,21-30

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumi részletben  Jézus arról beszél, hogy  Isten küldte őt  a
   világba. Az  igazmondó Isten  küldöttének tekinti  magát, aki  mindig  azt
   mondja, azt  hirdeti,  amit  Istentől  hall, s  utalást  tesz  arra,  hogy
   küldetése befejeztével Istenhez fog  visszatérni. János evangélista  kissé
   kesernyésen jegyzi meg, hogy a hallgatóság nem értette meg, hogy valójában
   az Atyáról  beszél nekik.  Vagy talán  helyesebb azt  mondanunk, hogy  nem
   hitték el,  nem fogadták  el,  hogy Jézus  a mennyei  Atya  Fia, és  ez  a
   hitetlenség, ez az elutasítás vezetett megöléséhez.
   Az előző napokban  már olvastunk  arról, hogy  Jézust elutasították,  mint
   messiást. Ez bizonyos szempontból talán érthető, hiszen egészen más volt a
   korabeli elképzelés  az eljövendő  messiásról.  Olvastunk arról  is,  hogy
   elutasították, mint prófétát. Ez talán amiatt érthető, hogy a korábbi idők
   prófétáit szintén elutasították. Jézusnak,  mint Isten Fiának  elutasítása
   viszont egy új elem.  Ha Jézus csak messiásnak  vagy a messiási idők  nagy
   prófétájának tartja  magát, valószínűleg  nem  lettek volna  vele  ennyire
   ellenségesek. Az igazi haragot  és gyűlöletet az  váltotta ki, hogy  Isten
   Fiának  tartotta   magát,   ami   a   vallásos   zsidó   emberek   számára
   elfogadhatatlan volt.
   Ha  szeretettel  és  a  hit  vágyával  közeledek  Jézushoz,  akkor  lassan
   megértem, hogy ő valóban  Isten Fia, ő a  Megváltó, aki üdvösséget  hozott
   számomra is.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Köszönöm Teremtőm, hogy embernek születhettem erre a világra, amely  telve
   van csodával. Köszönök minden új napot, minden új lehetőséget, köszönöm  a
   munkakedvet és  hogy mozogni  tudok,  hogy találkozhatom  más  emberekkel.
   Köszönöm az egyedüllétet  és a  pihenést, a  virradatot és  az alkonyt,  a
   nyílt horizontot.  Itt állok,  kezeim telve  vannak ajándékaiddal,  segíts
   nekem, hadd osszam meg önmagamat másokkal.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-03-24
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150324.mp3