[Evangelium] 2015-01-27

[Evangelium mindennap]

   2015. január 27. – Kedd

   Egy alkalommal Jézust  fölkeresték anyja és  rokonai. De nem  mentek be  a
   házba, ahol  Jézus  tanított, hanem  hívatták  őt. Akik  körülötte  ültek,
   odaszóltak Jézusnak: „Anyád és rokonaid  kint vannak, és keresnek  téged.”
   Jézus azonban így válaszolt: „Ki az  én anyám? Kik az én rokonaim?”  Aztán
   végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: „Ezek
   az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem,
   nővérem és anyám!”
   Mk 3,31-35

   Elmélkedés:

   Az elmúlt héten már elmélkedtünk Jézus új világáról, új közösségéről és az
   új gondolkodásmódról,  mint e  közösséghez való  tartozás feltételéről.  E
   szakaszt zárja le  a mai  evangélium, amelyben a  mi Urunk  egy új,  lelki
   közösségről beszél. „Ki  az én  anyám? Kik az  én rokonaim?”  (Mk 3,33)  -
   kérdezi Jézus.  Ne értsük  félre  szavait! Nem  arról  van itt  szó,  hogy
   megtagadja  édesanyját,  elutasítja  rokonait  vagy  felszámolja   családi
   kötelékeit, hanem arról, hogy a  vérségi köteléknél fontosabbnak tartja  a
   lelki kapcsolatot.
   A gonosz lelkek kiűzése azt  mutatta, hogy Isten megszabadítja az  embert,
   megszabadít minket a  gonosz hatalmától.  Az érem másik  oldala pedig  az,
   hogy  Isten  felszabadít  bennünket,  hogy   őt  választhassuk  és  az   ő
   közösségéhez kapcsolódjunk. Csak ebben a kettős értelemben beszélhetünk az
   emberi szabadságról, amely végső soron Istennek köszönhető. Nem mondhatjuk
   magunkat igazán szabadnak,  ha az evilági  javakhoz, az anyagi  értékekhez
   kötődünk, de akkor sem, ha túlzottan ragaszkodunk emberi, családi,  baráti
   kapcsolatainkhoz. Sokan  - tévesen  - azt  gondolják, hogy  Isten  elveszi
   szabadságunkat, amikor  akaratának  teljesítését  kéri  tőlünk.  Valójában
   emberi szabadságunk az Istennek való engedelmességben teljesedik ki. Ez az
   alapja a Krisztus által akart lelki kapcsolatnak.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, özvegyek,  árvák  és  idegenek védelmezője!  Abban  a  világban,
   amelyben  sokan  remény   nélkül  élnek,   feltámasztottad  Fiadat,   hogy
   reménységet adj  az  emberiségnek és  megújulást  a földnek.  erősítsd  és
   egyesítsd továbbra  is egyházadat  abban a  küzdelmében, amelyet  a  halál
   erőivel szemben folytat abban a világban, ahol a teremtés és az  emberiség
   elleni erőszak homályosítja el az általad felajánlott új élet reménységét.
   ezt kérjük a feltámadott Úr nevében, az Ő Lelke erejével. Ámen

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-01-27
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150127.mp3