[Evangelium] 2015-08-21

[Evangelium mindennap]

   2015. augusztus 21. – Péntek

   Abban az  időben:  Amikor a  farizeusok  meghallották, hogy  Jézus  hogyan
   hallgattatta  el  a  szadduceusokat,  köréje  gyűltek,  és  egyikük,   egy
   törvénytudó alattomos  szándékkal  a  következő kérdést  tette  fel  neki:
   „Mester, melyik  a legfőbb  parancs a  törvényben?” Jézus  így  válaszolt:
   „Szeresd az Urat,  a te  Istenedet teljes szíveddel,  teljes lelkeddel  és
   egész értelmeddel. Ez az  első és legfőbb  parancsolat. A második  hasonló
   ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik
   az egész törvény és a próféták.”
   Mt 22,34-40

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszédeivel  kapcsolatban korábban  többször láttuk,  hogy  sok
   esetben meglepő, meghökkentő, váratlan fordulatot hoznak, egészen  eredeti
   üzenetet fogalmaznak meg. Jézusnak a főparancsra vonatkozó kérdésre  adott
   válaszában viszont nincs semmi újdonság, semmi meglepő, semmi eredeti.  Az
   Isten iránti szeretettel kapcsolatban a Második Törvénykönyvet idézi  (vö.
   MTörv 6,5), az  embertársi szeretet  pedig a  Leviták könyvében  található
   (vö. Lev 19,18). Mindkét előírás  ismert volt a törvénytudók számára,  így
   az a farizeus is jól ismerhette, aki a kérdést feltette. Sőt nem csak hogy
   ismerte, hanem ha valóban buzgó  farizeus volt, akkor e törvények  szerint
   élt.
   Az Úr felelete azonban  mégis újdonságot hordoz  magában, hiszen az  Isten
   iránti szeretetet  és  a felebaráti  szeretetet  egymás mellé  teszi,  egy
   szintre emeli.  Mondhatjuk,  hogy  tulajdonképpen  a  szeretet  a  legfőbb
   parancs és kötelesség az ember számára, amelynek kettős iránya van,  Isten
   és az embertárs felé.  Jézus válasza kissé  ünnepélyes formával zárul:  „E
   két parancson nyugszik  az egész törvény  és a próféták”  (Mt 22,40).  Úgy
   tűnik, hogy ezzel összefoglalja a mózesi törvény idejének, az  ószövetségi
   időknek és a próféták korának  törvényeit, hogy mintegy megnyissa az  utat
   az újszövetségi idők  számára, amelynek  alaptörvénye a  szeretet, de  már
   megújult formában.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Édes Istenem,  add nekem  magadat,  és azután  magamat vedd  el  magadnak.
   Szeretlek téged egész  szívemből, de ha  ez mégis kevés  volna tőlem,  úgy
   pótold ki a te kegyelmi adományoddal. Add, hogy mindig csak feléd tartsak,
   és az életben  soha el ne  lankadjak, míg  hozzád nem érek  az égbe,  ahol
   ölelésre vársz engem.
   D. Sudermann

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150821.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-08-21