[Evangelium] 2015-08-18

[Evangelium mindennap]

   2015. augusztus 18. – Kedd

   A gazdag  ifjú  távozása után  Jézus  így szólt  tanítványaihoz:  „Bizony,
   mondom nektek: A gazdag  nehezen jut be a  mennyek országába. Újra  mondom
   nektek: Könnyebb a tevének átmenni a  tű fokán, mint a gazdagnak  bejutnia
   Isten országába.” Ennek hallatára a tanítványok igen megdöbbentek, és  azt
   kérdezték: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk tekintett, és így szólt:
   „Embereknek ez  lehetetlen, de  Istennek minden  lehetséges.” Ekkor  Péter
   megkérdezte: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged. Mi  lesz
   a jutalmunk?”  Jézus  így  válaszolt: „Bizony,  mondom  nektek:  ti,  akik
   követtetek engem:  a világ  megújulásakor, amikor  az Emberfia  dicsőséges
   trónjára ül, együtt  ültök majd  vele tizenkét  trónon, hogy  ítélkezzetek
   Izrael tizenkét törzse  felett. Sőt mindaz,  aki elhagyja értem  otthonát,
   testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, gyermekeit vagy földjét,  százannyit
   kap, és elnyeri majd az örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, és
   az utolsókból elsők.”
   Mt 19,23-30

   Elmélkedés:

   A gazdag  ifjú eltávozik,  meghátrál attól  a nemesebb  eszménytől,  amire
   Jézus meghívja őt. Vagyonát többre  értékeli, mint az örök életet.  Fiatal
   kora miatt  jogosan feltételezhetjük,  hogy vagyonáért  nem saját  magának
   kellett megdolgoznia, hanem  örökölhette azt  családjától, mégis  mennyire
   ragaszkodik hozzá, s ahhoz a  kényelemhez, amelyet számára földi  életének
   további éveiben  biztosít. Hová  tűnt belőle  a lelkesedés,  amely  néhány
   perccel korábban még jellemezte? Hová tűnt belőle az örök élet utáni vágy,
   amely Jézushoz vezette? Lám, az evilági kincsek szeretete mennyire gyorsan
   képes kiölni az ember szívéből a jószándékot! A gazdag ifjú további  sorsa
   ismeretlen számunkra, egyedül Isten a tudója, hogy végül is eljutott-e  az
   örök életre.
   Távozása   az   apostolokat   is   megdöbbenti.   Talán   kissé   el    is
   bizonytalanodnak, ezért teszik  fel a kérdést  Mesterüknek: „Hát akkor  ki
   üdvözülhet?” (Mt 19,25). Ők  készek voltak mindent  elhagyni és új  életet
   kezdeni Jézusért. Amikor az Úr meghívta őket, akkor ők megtették azt, amit
   Jézus most a gazdag ifjútól kért.  Ők számíthatnak az üdvösségre, az  örök
   életre? Igen,  de  elsősorban  nem  lemondásuk  jutalmaként,  hanem  Isten
   irgalmának és jóságának köszönhetően.
   Emlékeztessen  minket  a   történet  arra,   hogy  üdvösségünk   érdekében
   fáradoznunk kell, de végső soron Isten ajándéka az számunkra.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus!  Te  emberi  szívvel  vagy  mennyei  Atyádnál,  és
   szüntelenül imádkozol értünk.  Növeld, kérlek,  egyházadat szüntelenül  az
   emberszívekben, az  én szívemben,  egyházközségünk  szívében, s  az  egész
   világ szívében.
   H. Walter

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege [1]itt olvasható.
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150818.mp3
    

References

   Visible links
   1. http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-08-18