[Evangelium] 2015-04-22

[Evangelium mindennap]

   2015. április 22. – Szerda

   Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet  kenyere.
   Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik  soha.
   Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az  Atya
   nekem ad, hozzám  jön. Aki tehát  hozzám jön, nem  utasítom el. Nem  azért
   jöttem le  a mennyből,  hogy  a magam  akaratát cselekedjem,  hanem  annak
   akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata,  hogy
   semmit el  ne veszítsek  abból, amit  nekem adott,  hanem feltámasszam  az
   utolsó napon. Atyám  akarata az,  hogy mindaz, aki  látja a  Fiút és  hisz
   benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”
   Jn 6,35-40

   Elmélkedés:

   Beszédének lényegi mondanivalójához érkezik,  amikor Jézus kijelenti:  „Én
   vagyok az  élet  kenyere” (Jn  6,35).  Valószínűleg sokan  ezen  a  ponton
   „veszíthették  el  a  fonalat.”  Eddig  minden  világos  volt.  Látták   a
   kenyérszaporítást, amely az  egykori manna-csoda  megismétlése a  messiási
   időkben. Megértették,  hogy Isten  -  miként a  régi időkben,  ugyanúgy  a
   jelenben is - képes gondoskodni népe számára táplálékról. És ekkor jön  az
   újdonság: Jézus azt állítja magáról, hogy  ő az élet kenyere. Hogyan  kell
   ezt érteni?  Mit jelenthetnek  ezek a  szavak? Milyen  értelemben lehet  ő
   kenyér? Ilyen kérdések járhattak az egykori hallgatóság fejében, mert  még
   nem tettek különbséget  a testi táplálék  és a lelki  táplálék között.  Ők
   arra gondoltak,  hogy Isten  minden  nap olyan  kenyeret ad  nekik,  amely
   testüket táplálja,  azaz valóságos  kenyeret. Jézus  viszont arra  gondol,
   hogy az ő teste lelki táplálék lesz az emberek számára.
   Jézus is megérezhette az emberek megdöbbenését. Bizonyára észrevette, hogy
   kijelentését értetlenül,  sőt hitetlenkedve  fogadják, s  erre utalást  is
   tesz. Mivel magyarázható  e hitetlenség? Talán  azzal, hogy egyesek  maguk
   akarják megszabni, hogy Isten milyen jeleket mutasson és nem azt  keresik,
   hogy a  látható jelek  által  mit akar  nekik Isten  üzenni.  A hit  és  a
   hitetlenség útja abban különbözik, hogy elfogadom-e Isten vezetését?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, Te az  egy, szent,  katolikus és  apostoli Anyaszentegyházat  az
   egyházközségekben teszed láthatóvá, melyek szerte a földön úton vannak  az
   örök haza  felé. Add  meg jóságosan  népednek, hogy  méltóképp  képviselje
   népednek világot  átfogó  közösségét, jellé  váljék  a világ  számára,  és
   Krisztust vigye az emberek közé. Amen.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-22
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150422.mp3