[Evangelium] 2015-04-20

[Evangelium mindennap]

   2015. április 20. – Hétfő

   A csodálatos kenyérszaporítás  utáni napon a  Genezáreti-tó túlsó  partján
   maradt népnek eszébe jutott,  hogy csak egy bárka  volt ott. Tudták,  hogy
   Jézus nem  szállt a  bárkába tanítványaival;  tanítványai ugyanis  egyedül
   hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka  jött a hely közelébe, ahol  az
   Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem
   a  tanítványait,   bárkába  szálltak,   és  elmentek   Kafarnaumba,   hogy
   megkeressék Jézust. Amikor  a tó túlsó  partján megtalálták,  megkérdezték
   tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte
   Jézus –,  nem azért  kerestetek, mert  csodajeleket láttatok,  hanem  mert
   ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely
   megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az  Emberfia
   adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta.” Erre megkérdezték tőle:  „Mit
   tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik –
   válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”
   Jn 6,22-29

   Elmélkedés:

   Ezen a  héten  Jézusnak  az  élő  kenyérről  szóló  beszédét  olvassuk  az
   evangéliumban. A beszéd jelentőségének és tartalmának megértéséhez érdemes
   az  események   sorát  időrendben   röviden  felidéznünk.   A   csodálatos
   kenyérszaporítással kezdődik minden.  A több ezres  éhező népet  mindössze
   néhány kenyérből és  halból Jézus jóllakatja,  mert a kevés  eledel az  Úr
   imájának és  áldásának  köszönhetően csodás  módon  megsokszorozódik.  Ezt
   követően történik Jézus vízen járása, amely újabb bizonyítéka annak,  hogy
   természetfeletti képességekkel rendelkezik.
   Az események folytatását  a mai  evangéliumi részlet írja  le. Az  emberek
   csak az apostolokat látták elhajózni Kafarnaum felé, ezért keresni  kezdik
   Jézust, aki kenyeret adott a népnek. Mivel nem találják, ők is  elindulnak
   és  átevezve  a  Genezáreti-tavon,  megérkeznek  Kafarnaumba.  Csodálkozva
   érdeklődnek afelől,  hogy miként  került  Jézus ide,  mert ők  nem  voltak
   részesei annak  az  éjszakai élménynek,  amit  az apostolok  láttak,  hogy
   tudniillik Mesterük a víz tetején feléjük jött.
   Válaszában  Jézus  nem  tesz  említést  az  éjszaka  történtekről,   hanem
   felvezeti az örök élet kenyeréről szóló  beszédét. Elmondja, hogy a nép  a
   kenyérszaporítás csodája miatt keresi, s arra bíztatja őket, hogy a  földi
   táplálék helyett a mennyei Atya által adott táplálék után vágyakozzanak.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram,  Te  saját  hasonlatosságodra   teremtettél  engem;  s  mégis   hogy
   megcsúfolom sokszor a te képedet! Csak azt kérhetem minden  eltévelyedésem
   után: állíts meg, hogy magamba tudjak szállni, s szólíts nevemen! Amen.
   P. Gerhardt

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-20
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150420.mp3