[Evangelium] 2015-04-10

[Evangelium mindennap]

   2015. április 10. – Péntek

   Feltámadása után  Jézus egy  alkalommal így  jelent meg  tanítványainak  a
   Tibériás-tó partján:  Együtt  voltak  Simon Péter  és  Tamás,  melléknevén
   Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való Nátánáel, Zebedeus
   fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek
   halászni.” „Mi is veled megyünk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak.
   De azon az éjszakán nem fogtak semmit. Amikor megvirradt, Jézus ott állt a
   parton. A  tanítványok azonban  nem  ismerték fel,  hogy Jézus  az.  Jézus
   megszólította őket: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték.
   Erre azt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd
   találtok.” Kivetették a hálót,  s alig bírták  kihúzni a tömérdek  haltól.
   Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: „Az Úr az!”
   Amint Simon Péter meghallotta,  hogy az Úr az,  magára öltötte köntösét  –
   mert neki volt vetkőzve –, és be-ugrott a vízbe. A többi tanítvány követte
   a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze  a
   parttól, csak  mintegy  kétszáz  könyöknyire. Amikor  partot  értek,  izzó
   parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt  nekik:
   „Hozzatok a  halakból,  amelyeket  most fogtatok.”  Péter  visszament,  és
   partra vonta  a  hálót,  amely  tele  volt  nagy  halakkal,  szám  szerint
   százötvenhárommal, s bár ennyi  volt benne, nem szakadt  el a háló.  Jézus
   hívta őket:  „Gyertek,  egyetek!”  A tanítványok  közül  senki  sem  merte
   megkérdezni: „Ki vagy?”  – hiszen  tudták, hogy az  Úr az.  Jézus fogta  a
   kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a  halból is. Ez volt a harmadik  eset,
   hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent tanítványainak.
   Jn 21,1-14

   Elmélkedés:

   Péter apostol, aki egyszer már otthagyta a halászatot Jézus hívására, most
   újra halászni indul. A jelenet Jézus halála és feltámadása után játszódik,
   még az Úr mennybemenetele előtt. Péter  úgy érzi, hogy a három évig  tartó
   tanítványi élet  a  Mester  halálával  véget ért,  és  az  a  legjobb,  ha
   visszatér eredeti  foglalkozásához, a  halászathoz. Apostoltársai  szintén
   ezt gondolják  vagy legalábbis  viselkedésükben követik  Pétert.  Halászni
   indulnak, de munkájuk teljesen eredménytelen. Talán elfelejtették a  három
   év alatt foglalkozásukat? Talán elfelejtették a mesterfogásokat?
   Péter és a többiek  számára a halászat  most létkérdés. Dolgozni  akarnak,
   hogy megéljenek, eltartsák a családjukat.  A sikertelen halászat után  egy
   gondolat járhatott  a  fejükben:  mit fogunk  most  enni?  Bármennyire  is
   egyszerűnek tűnik ez a kérdés, de biztosan ez foglalkoztatta őket,  amikor
   az üres hálót megpillantották és elindultak a part felé. Nem gondoltak  ők
   ebben a pillanatban arra, hogy mi mindent éltek át Jézus mellett az elmúlt
   három év során, nem  járt az eszük a  jeruzsálemi eseményeken, hanem az  a
   gond nyomasztotta  őket, hogy  mit fognak  most enni.  Mert a  háló  üres.
   Egyetlen hal sincs benne.
   Jézus fejében is ez  a gondolat járt. Mit  fognak most enni az  apostolok?
   Ezért várja  őket frissen  sült hallal  és kenyérrel  a parton.  És  ezért
   gondoskodik csodával a halfogásról.
   Ha éhes vagy,  vagy ha éppen  azon gondolkozol, hogy  mitévő legyél,  nézz
   fel, mert hátha valaki vár a parton! Ő majd megmondja, mit kell tenned.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, Te Krisztus áldozatával folytonosan megtisztítod és megszenteled
   egyházadat. Add, hogy a  te néped a Fővel,  Krisztussal együtt önmagát  is
   fölajánlja Neked és tisztult akarattal tetszésedhez igazodjék. Amen.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2015-04-10
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20150410.mp3