[Evangelium] 2014-10-15

[Evangelium mindennap]

   2014. október 15. – Szerda

   Egy farizeus  lakomáján  így  beszélt Jézus  az  asztalnál  ülőkhöz:  „Jaj
   nektek,  farizeusok!  Tizedet  adtok  mentából,  rutából  és  minden  apró
   veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten  szeretetét.
   Ezt meg kell tenni, azt meg  nem szabad elhagyni! Jaj nektek,  farizeusok!
   Szeretitek a főhelyeket  a zsinagógában,  és a  köszöntéseket a  nyilvános
   tereken. Jaj  nektek!  Olyanok  vagytok,  mint  azok  a  sírok,  amelyeket
   kívülről nem lehet észrevenni. Az emberek fölöttük járnak – anélkül,  hogy
   tudnák.”  Erre  egy  törvénytudó   méltatlankodni  kezdett:  „Mester,   ha
   ilyeneket mondasz,  minket is  gyalázol.” Ő  azonban így  folytatta:  „Jaj
   nektek is, törvénytudók! Elviselhetetlen terheket raktok az emberekre,  ti
   magatok azonban még egy ujjal sem segítetek azokat a terheket hordozni.”
   Lk 11,42-46

   Elmélkedés:

   Jézus  nagyon  kemény  szavakkal  beszél  a  farizeusokról  és  aztán   az
   írástudókról. De  ne értsük  félre  szavait! Nem  azzal  van a  baj,  amit
   tesznek, hanem  azzal, amit  nem  tesznek meg.  Talán nem  is  foglalkozna
   azzal, hogy  a legaprólékosabban  próbálják  betartani a  törvényeket,  ha
   közben  nem  feledkeznének  el  a  legfontosabb  törvényről,  a   szeretet
   gyakorlásáról. Talán  elnézné „igyekezetüket,”  ha nem  próbálnák  másokra
   kényszeríteni saját szabályaikat.
   Azt állítja a mai evangéliumi részben, hogy a törvénytudók elviselhetetlen
   terhet raknak az emberekre, s  hordozásukhoz nem nyújtanak segítséget.  Mi
   ez a teher? Mire gondol Jézus?  Talán a mózesi törvényre, amely sok  ember
   számára  valóban  teher  lehet,  de  amely  végül  is  az  Istennel   való
   szövetségnek  és  kapcsolatnak  az  alapja?  Igen,  Jézus  a   törvényekre
   gondolhatott, de  nem mindegyikre.  Meg  kell különböztetnünk  az  eredeti
   isteni törvényt és az ehhez kapcsolódó emberi parancsokat. Isten  törvénye
   valójában nem  lehet  senki  számára  teher,  amelyet  a  saját  üdvössége
   érdekében ne tudna  vállalni. Jézus nem  is erre gondolt,  hanem azokra  a
   kiegészítésekre, amelyeket  a  farizeusi  hagyomány  és  gyakorlat  fűzött
   hozzá, s amelyek megnehezítették az emberek életét.
   Bölcsességre  van  szükség  ahhoz,   hogy  meg  tudjuk  különböztetni   az
   igazságosságra és  a  szeretetre irányuló,  mindenki  számára  megtartandó
   isteni törvényeket a vallásosság látszatát keltő törvényektől.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram,  felismerlek-e  a  kenyérben?  Felismerlek-e  egyáltalán,  amikor  a
   közelembe jössz?  Jelenléted oly  törékeny hiten  múlik –  az én  hitemen.
   Pedig itt vagy, biztosan. Kérlek, segíts, hogy jobban megismerjelek!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-10-15
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141015.mp3