[Evangelium] 2014-12-28

[Evangelium mindennap]

   2014. december 28. – Vasárnap, a Szent Család: Jézus, Mária és József

   Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai,  szülei
   felvitték Jézust  Jeruzsálembe,  hogy bemutassák  az  Úrnak, amint  az  Úr
   törvénye előírja: „Minden  elsőszülött fiú az  Úr szent tulajdona.”  Ekkor
   kellett Máriának, ugyancsak az Úr  törvénye szerint, „egy pár gerlét  vagy
   két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
   És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon  nevű férfiú, egy igaz és  istenfélő
   ember, aki  Izrael  vigaszára  várt,  és  a  Szentlélek  lakott  benne.  A
   Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg  nem
   látja az Úr Fölkentjét. A Lélek  arra indította, hogy menjen a  templomba,
   amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint
   cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta  Istent:
   „Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert
   szemeim   meglátták   szabadításodat,   melyet   minden   nemzet   számára
   készítettél, hogy világosság  legyen: kinyilatkoztatás  a pogányoknak,  és
   dicsőség népednek, Izraelnek.”
   Jézus atyja  és  anyja ámulva  hallgatták  mindazt, amit  Simeon  mondott.
   Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám,
   e  Gyermek  által  sokan  elbuknak  és  sokan  feltámadnak  Izraelben!  Az
   ellentmondás jele lesz  ő –  még a  te lelkedet is  tőr járja  át –,  hogy
   napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
   Ott volt Anna prófétanő is, Fánuel  leánya Áser törzséből. Idős volt  már,
   napjai előrehaladtak. Leánykora után hét évig élt férjével, majd  özvegyen
   érte meg a nyolcvannegyedik évét. Nem hagyta el a templomot soha, böjtölve
   és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal. Abban az órában is odament,
   dicsőítette Istent, és beszélt  a gyermekről mindazoknak, akik  Jeruzsálem
   megváltására vártak.  Miután az  Úr törvénye  szerint elvégeztek  mindent,
   visszatértek városukba, a galileai  Názáretbe. A gyermek pedig  növekedett
   és erősödött; eltelt bölcsességgel, és Isten kedvét lelte benne.
   Lk 2,22-40

   Elmélkedés:

   A család marad
   „Ez a ház  börtön számomra.  Alig várom  már, hogy  elköltözzek innen.  Ha
   egyszer végre  elmegyek, soha  többé nem  jövök ide  vissza.” Ismerősek  e
   kijelentések? Honnan?  Te  mondtad őket  kamaszkorodban?  Vagy  kamaszkorú
   gyermeked szájából hallottad? Akár így, akár  úgy áll a dolog, ismerős  és
   fájdalmas mondatok.  A  szülők  elleni  jogosnak  vélt  lázadásról  és  az
   önállóság utáni valóban jogos vágyról szóló fájdalmas mondatok. Az  otthon
   biztos szeretetét  megtagadó és  az új,  bizonytalan szeretetre  vágyakozó
   mondatok. Végeredményben a családot megtagadó szavak, amelyeket sajnos sok
   esetben   sietős   pakolás   és   gyors   elköltözés   követ.   Ugyanakkor
   meggondolatlan és  elhamarkodott szavak  valaki szájából,  aki  hálátlanul
   megfeledkezik arról, amit családjától  kapott, s most felindultsága  miatt
   nem gondol arra, hogy pár év múlva a most becsapott ajtón fog  kopogtatni,
   mert családján kívül senki másra nem számíthat. S az egykor lázadó kamasz,
   aki  nyűgnek,  terhesnek  tekintette  családi  kapcsolatait,  évek  múltán
   visszatalál a biztos ponthoz, a  családhoz, az ő családjához, a  szüleihez
   és testvéreihez. Mert a  barátok, haverok, ismerősök, internetes  rajongók
   jönnek-mennek, az idő múltával  cserélődnek, de a  család marad, a  család
   biztonsága, nyugalma, szeretete nem változik. Szóval, útnak lehet indulni,
   el lehet menni  otthonról dacos  tékozló fiúként vagy  lányként, el  lehet
   hagyni a családot,  de ha  egyszer végre hazatalálsz,  akkor fogod  igazán
   tudni, mit jelent a családod.
   A mai  vasárnapon a  Szent Családot  ünnepeljük, Jézust,  az ő  édesanyját
   Máriát, és Jézus nevelőapját  Szent Józsefet. Egykor  nekik is el  kellett
   hagyniuk otthonukat, de ennek hátterében  nem kamaszkori lázadás állt.  Ők
   együtt menekültek  az emberi  gyűlölet és  gyilkos szándék  elől  Egyiptom
   földjére. A mindenható Isten gondoskodott arról, hogy menedéket találjanak
   és biztonságban  legyenek.  Biztosak  lehetünk  abban,  hogy  a  jó  Isten
   napjainkban is látja a családok  és a családtagok mindennapi gondjait,  és
   látja azokat  is,  akik a  család  biztonságos és  szeretetteljes  légköre
   nélkül kénytelenek  felnőni, élni.  Biztosak  lehetünk abban,  hogy  Isten
   minden újszülött  gyermek  számára  a  saját  családjában  akar  menedéket
   biztosítani, ahol szülei gondoskodhatnak  testi és lelki fejlődéséről.  Az
   apaság és  az  anyaság  vállalása felelősséget  feltételez  a  házastársak
   részéről, akik  gyermekük  születése által  válnak  szülőkké, s  ezzel  új
   feladat, új  szolgálat,  új  felelősség hordozói  lesznek.  Egymás  iránti
   szeretetük kitárulkozik  és beteljesedik  gyermekük iránti  szeretetükben.
   Csak a  szeretettel lehet  mindent elviselni  és ellenállni  a  családokat
   fenyegető veszedelmeknek és a korszellem negatív hatásainak.
   Az ünnep evangéliumában  arról olvasunk,  hogy Simeon  és Anna  örvendezve
   fogadja a templomban a  kis Jézust. Mindketten idős  emberek. S lám, ez  a
   két idős  személy,  akik  életük  végéhez  közelednek,  mennyire  örülnek,
   ujjonganak  egy  új  élet   kezdetének.  Örömük  elsősorban  Jézusnak,   a
   Megváltónak szól,  ugyanakkor  Jézusnak,  az újszülöttnek  is.  Milyen  jó
   volna, ha e bölcs öregektől tanulva a fiatalok is ugyanilyen lelkesedéssel
   fogadnák a gyermekáldást!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus!  Családban születtél  és családban  ismerted meg  a
   szeretetet. A szeretetnek családra  van szüksége, hogy otthonra  találjon.
   Segítsd   a    szülőket,    hogy    felelősségtudattal    készüljenek    a
   gyermekvállalásra és  gyermekük  nevelésére.  Segítsd  őket,  hogy  helyet
   adjanak otthonukban Istennek és  az ő szeretetének.  Add, hogy a  családok
   megerősödjenek az  életszentségben hivatásuk  teljesítéséhez, s  ehhez  az
   Egyház minden  segítséget  megadjon, felmutatván  a  családi  életközösség
   igazi értékét.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-28
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141228.mp3