[Evangelium] 2014-12-23

[Evangelium mindennap]

   2014. december 23. – Kedd

   Amikor  elérkezett   Erzsébet   szülésének  ideje,   fiúgyermeket   szült.
   Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr,
   és  együtt  örült   vele  mindenki.   A  nyolcadik   napon  jöttek,   hogy
   körülmetéljék a  gyermeket. Atyja  nevéről Zakariásnak  akarták hívni.  De
   anyja ellenezte: „Nem,  János legyen a  neve.” Azok megjegyezték:  „Hiszen
   senki  sincs  a  rokonságodban,  akit  így  hívnának!”  Érdeklődtek   erre
   atyjától, hogyan  akarja őt  nevezni. Atyja  írótáblát kért,  és ezeket  a
   szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki  pedig
   megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és  magasztalta
   Istent. Akkor félelem szállta meg  az összes szomszédokat, és Júdában  meg
   az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla,
   elgondolkodva mondta: „Mi lesz  ebből a gyermekből?  Hiszen nyilván az  Úr
   van vele.”
   Lk 1,57-66

   Elmélkedés:

   Az események sorát  folytatva a  mai napon  Keresztelő János  születésének
   történetét olvassuk  az  evangéliumban.  Mária távozása  után  kis  idővel
   Erzsébet megszüli  fiát. Az  evangélista  rövid megjegyzése  így  hangzik:
   „Szomszédai és rokonai  meghallották, hogy milyen  irgalmas volt hozzá  az
   Úr, és együtt örült vele mindenki” (Lk  1,58). Ne menjünk el szó nélkül  a
   kijelentés mellett!
   Zakariás és Erzsébet ekkor  már idősek voltak.  Évek, évtizedek óta  éltek
   házasságban, de nem született gyermekük és ez sokak szemében szégyen volt.
   Amikor  házasságot  kötöttek,   bizonyára  ők  is   azt  tervezték,   hogy
   gyermekeknek fognak  életet adni,  szeretetben fogják  őket felnevelni,  s
   gondoskodásukat  majd  azzal  fogják  gyermekeik  meghálálni,  hogy   idős
   korukban segítik  őket,  támaszkodhatnak  rájuk.  De  az  évek  során  nem
   teljesült ez az álmuk, vágyuk. Most viszont sok évi várakozás után, amikor
   már semmi  reményük  sem volt  rá,  mégis  gyermekük születik.  És  ezt  a
   gyermeket Istennek köszönhetik.  Ez a gyermek  Isten áldása. Gyermekük  az
   irgalmas Isten  ajándéka.  Igaz  mindez a  gyermekre,  Jánosra  és  minden
   gyermekre. A gyermek születése hallatán  mindenki örül, s a szülők  örömét
   növeli a rokonok és ismerősök öröme.
   Jézus  születésének  ünnepéhez  közeledve  engedem-e,  hogy  Isten   öröme
   eltöltsön, egyre jobban betöltse szívemet?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Neked szenteljük magunkat, Urunk: fogadj el minket, igazság Istene, fogadd
   el népedet,  és töröld  el  minden bűnét;  add, hogy  becsületességben  és
   ártatlanságban éljen.  Legyenek valamennyien  választottak és  szentek,  s
   kapjanak helyet angyalaid sorában!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-12-23
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141223.mp3