[Evangelium] 2013-04-10

[Evangelium minden nap]

   2013. április 10. – Szerda

   Abban az időben így  tanított Jézus: „Úgy szerette  Isten a világot,  hogy
   egyszülött Fiát adta oda, hogy aki  benne hisz, el ne vesszen, hanem  örök
   élete legyen.  Isten nem  azért küldte  Fiát a  világba, hogy  elítélje  a
   világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
   ítélet alá, de aki nem  hisz, az már ítéletet  vont magára, mert nem  hitt
   Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de  az
   emberek jobban szerették a sötétséget,  mint a világosságot, mert  tetteik
   gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
   és nem  megy  a világosságra,  nehogy  napvilágra kerüljenek  tettei.  Aki
   azonban  az  igazságot  cselekszi,   a  világosságra  megy,  hadd   jusson
   nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”
   Jn 3,16-21

   Elmélkedés:

   Ha egyetlen  mondatot tarthatnánk  csak  meg az  evangéliumból,  bizonyára
   sokan választanák  a  következőt:  „Úgy szerette  Isten  a  világot,  hogy
   egyszülött Fiát adta oda, hogy aki  benne hisz, el ne vesszen, hanem  örök
   élete legyen” (Jn 3,16).
   A megváltás forrása  Isten irántunk  való szeretete.  A megváltás  művében
   minden értünk, a mi üdvösségünkért  történt. Erről a szeretetről  tanított
   Jézus,  ezt  tanúsította  halálával,  és  ezzel  az  irgalmas  szeretettel
   találkozunk majd reményünk szerint a halál után az örök életben.
   A megváltás csoda,  az isteni  szeretet csodája, amellyel  a mennyei  Atya
   egyszülött Fiát  adta a  világnak, aki  a keresztfán  feláldozta éltét  az
   emberek megváltása érdekében. Jézus életének felajánlása és feláldozása az
   Atyának, új életet hoz számára a feltámadásban, amely az Atya cselekedete.
   Aki hisz Krisztus  feltámadásában és  készen áll,  hogy felajánlja  életét
   Istennek, az számíthat arra, hogy feltámad az örök életre. A húsvét titkát
   szemlélve megértjük,  hogy  minden  értünk történt  egykor.  Jézus  értünk
   szenvedett és értünk  halt meg,  hogy megváltson minket  bűneinktől. A  mi
   üdvösségünkért támadt  fel  a  halálból  (támasztotta fel  őt  az  Atya  a
   halálból), hogy a benne való hit által elnyerjük az örök életet. A hit nem
   kényszer senki számára, amit kötelezően választanunk kell, hanem  ajándék,
   Isten ajándéka,  amelyet elfogadva  teljessé és  értékessé válik  életünk.
   Elfogadom-e, hogy Isten teljessé tegye az életemet a hit által?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus,  feltámadásod  az  élet győzelmét  hirdeti.  Egykor  élőként
   mutattad meg magadat a sírodhoz  siető asszonyoknak, az apostoloknak és  a
   tanítványoknak. Mutasd  meg magadat  nekünk is!  Jelenj meg  nekünk is  és
   erősítsd bennünk az örök élet reményét!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130410.mp3