[Evangelium] 2012-10-14

[Evangelium minden nap]

   2012. október 14. - Évközi 28. vasárnap

   Abban az  időben:  Amikor Jézus  útnak  indult, odasietett  hozzá  valaki,
   térdre borult  előtte,  és úgy  kérdezte:  „Jó Mester!  Mit  tegyek,  hogy
   elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérdezte: „Miért mondasz engem  jónak?
   Senki sem  jó, csak  az Isten.  Ismered  a parancsokat:  Ne ölj!  Ne  törj
   házasságot! Ne lopj! Ne  tanúskodj hamisan! Ne  csalj! Tiszteld apádat  és
   anyádat!” Ekkor az így válaszolt:  „Mester, ezeket mind megtartottam  kora
   ifjúságomtól fogva.”  Jézus  ránézett  és megkedvelte.  Ezt  mondta  neki:
   „Valami hiányzik  még  belőled.  Menj,  add el,  amid  van,  oszd  szét  a
   szegények közt,  és így  kincsed  lesz az  égben.  Aztán gyere  és  kövess
   engem!”
   Ennek hallatára ő elszomorodott, és  leverten távozott, mert nagy  vagyona
   volt. Jézus  ekkor  körülnézett,  és  így  szólt  tanítványaihoz:  „Milyen
   nehezen jut be a  gazdag az Isten  országába!” A tanítványok  megdöbbentek
   szavain. Jézus  azonban  megismételte:  „Fiaim,  milyen  nehéz  bejutni  a
   gazdagoknak az Isten  országába! Könnyebb  a tevének átmenni  a tű  fokán,
   mint  a  gazdagnak   bejutni  az   Isten  országába.”   Azok  még   jobban
   csodálkoztak, és kérdezgették  egymást: „Hát akkor  ki üdvözülhet?”  Jézus
   rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem.  Mert
   Istennek minden lehetséges.”
   Ekkor Péter megszólalt, és ezt mondta neki: „Nézd, mi mindent  elhagytunk,
   és követtünk téged”. Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki,
   aki értem  és  az  evangéliumért elhagyja  otthonát,  testvéreit,  anyját,
   apját, gyermekeit  vagy  földjét, százannyit  kap  most, ezen  a  világon,
   otthont, testvért,  anyát,  apát,  gyermeket és  földet  –  bár  üldözések
   közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet”.
   Mk 10,17-30

   Elmélkedés:

   Induljunk a hit útján!
   A hit kapuja című apostoli levelével hirdette meg egy esztendővel  ezelőtt
   XVI. Benedek pápa  a Hit évét,  amely a Szentatya  szándéka szerint  2012.
   október 11-én  kezdődött  el és  2013.  november végéig,  Krisztus  király
   vasárnapjáig tart.  Amikor  először hallottam  ezt  a hírt,  megörültem  a
   kezdeményezésnek és eszembe jutott,  hogy 2005. áprilisában, XVI.  Benedek
   pápa megválasztását követően a beiktatása napján a vasárnapi elmélkedésben
   azt a témát választottam,  azt a vágyat fogalmaztam  meg, hogy az új  pápa
   mutassa meg Jézus  Krisztust, a  hit alapját és  erősítse meg  a hitet  az
   emberekben, hiszen az Egyház legfőbb  vezetőjének és magának az  Egyháznak
   minden korban ez a küldetése. Természetesen nem énmiattam született meg  a
   Szentatya fejében a  Hit évének  gondolata, de örülök  annak, hogy  egykor
   megfogalmazott vágyam most egészen konkrét formában valósul meg.

   A Szentatya csütörtökön Rómában, a  Szent Péter bazilikában nyitott meg  a
   Hit évét,  s ugyanezen  a napon  világszerte a  püspöki  székesegyházakban
   ünnepélyes formában  vette kezdetét  ez a  lehetőségekkel teli  év. A  mai
   vasárnapon pedig a plébániák templomaiban nyitjuk meg a Hit évét.  Egyesek
   talán azt gondolják,  hogy ilyenkor  a plébánosnak  illik egy  nagyszabású
   programbeszédet mondani az előttünk  álló esztendő céljáról és  terveiről.
   Ismertesse,  hogy  milyen  események  lesznek  a  Hit  éve  során,  milyen
   programokra várja a templomba járó hívőket, hogyan kívánja megszólítani  a
   hitüket  nem  gyakorlókat.  Gondolataimmal  én  inkább  igyekszem  szerény
   maradni, mert  akármilyen  nagyszerű  ötlettel  állnék  elő,  csak  határt
   szabnék  az   isteni  kegyelem   sokféle  működésének.   Hitünk   tartalma
   kimeríthetetlenül gazdag, Isten leleményessége végtelen, ő tudja, hogy kit
   milyen úton vezet el a hitre. A most kezdődő Hit éve lehetőség  számunkra,
   hogy jobban megismerjük  hitünk kimeríthetetlen  gazdagságát és  engedjük,
   hogy Isten megmutassa számunkra a hit útját, amely őhozzá vezet. Lehetőség
   számunkra, hogy  megvalljuk hitünket,  imádkozzunk annak  erősödéséért  és
   bátorságot kapjunk ahhoz,  hogy hitünkről tanúságot  tegyünk a világban  a
   hittől eltávolodott vagy hit nélkül  élő embereknek. Ezt fogalmazza meg  a
   Hit évének jelmondata: „Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!” Az Egyház
   most szélesre tárja mindenki  előtt a hit jelképes  kapuját. Lépjünk be  a
   hit világába, hitünk titkainak világába, Isten világába!

   A mai vasárnap  evangéliumában két, tartalmilag  megegyező kérdés  hangzik
   el. Először a gazdag ifjú fordul Jézushoz: „Mit tegyek, hogy elnyerjem  az
   örök életet?”  (Mk 10,17).  Majd  valamivel később  tanítványai  fordulnak
   hozzá: „Hát  akkor  ki  üdvözülhet?”  (Mk 10,26).  Megjelenik  itt  a  hit
   személyes oldala,  egyéni  vonatkozása,  hiszen az  ifjú  egyedül  kérdez,
   valamint a hit közösségi vonatkozása is a tanítványok csoportja  részéről.
   Megjelenik itt továbbá  az, hogy  az üdvösség  elnyeréséhez szükségesek  a
   hitből fakadó cselekedetek, hiszen az  ifjú így kérdez: „mit tegyek?”,  és
   azzal is találkozunk, hogy a hit Isten ajándéka, miként erre Jézus válasza
   utal: „Embernek  lehetetlen  ez, de  Istennek  nem. Mert  Istennek  minden
   lehetséges” (Mk 10,30). Jelen van itt a megismerésre vágyakozó ember és  a
   hit forrása, Jézus Krisztus, az Isten Fia. Megfogalmazódik itt az élő  hit
   vágya és az Isten utáni vágy. Mind-mind olyan témák ezek, amelyeket az Hit
   éve  során  szükséges  lesz  elmélkedéseinkben  részletesen   kifejtenünk,
   mélyebben átgondolnunk.

   Szent Pál apostol a következőket írja a rómaiaknak címzett levelében:  „Az
   evangélium Isten  üdvösséget hozó  ereje  minden hívőnek.  Isten  igazsága
   nyilvánul meg benne, amelyet a hívő a  hittel nyer el, ahogy írva van:  Az
   igaz  a  hitből  él”  (Róm   1,16-17).  A  Hit  évének  kezdetén   érdemes
   elgondolkoznunk,  hogy  a  hitből  élünk-e?  Elfogadom-e  Istentől  a  hit
   ajándékát,  amelyet  az   Egyház  hithirdető,  evangelizációs   szolgálata
   közvetít számomra?  Ismerem-e a  keresztény, a  katolikus hit  igazságait?
   Hitem  szerint  élek-e,  azaz  tettem  a  hitből  fakadnak-e?  Megvallom-e
   hitemet? Törekszem-e a hitbeli növekedésre? Olyan kérdések ezek, amelyekre
   az év során igyekezzünk  majd válaszolni! Most lépjünk  be a hit  kapuján,
   induljunk el a  hit útján,  amely Jézus megismerésétől  odáig vezet,  hogy
   érte élünk!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus!  Te  vagy  a hit  forrása  minden  ember  számára!
   Istenségedet nem  ismerték fel  egyetlen pillanat  alatt az  apostolok  és
   tanítványaid.  Nekik  is  végig   kellett  járniuk  a   hit  útját  a   te
   megismerésedtől egészen addig, hogy életüket áldozták érted. A hit  lassan
   ébredezett  bennük.  Miként  bennem  is  lassan  erősödik,  növekszik.   A
   Szentlélek csendes munkája ez bennem.  Olvasom az Atya üzenetét,  figyelek
   sugallataira,  életemet  Isten  szándékaihoz  igazítom.  Uram,  adj  nekem
   félelem nélküli hitet! Adj nekem élő hitet! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk
   a hitet!