[Evangelium] 2012-06-21

[Evangelium minden nap]

   2012. június 21. - Csütörtök

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire van  szükségetek, még mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd meg vétkeinket,
   miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
   és ne vígy minket kísértésbe,
   de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   Az imádság az Istennel való személyes és őszinte kapcsolat kifejezése.  Az
   imára nem Istennek van szüksége, hanem a mi javunkat szolgálja. Jézus  azt
   tanácsolna, hogy a vég  nélküli imádkozás helyett  inkább rövid legyen  az
   imádságunk, de ez fejezze ki Istenre hagyatkozásunkat, aki jól tudja, hogy
   mire van szükségünk. Nem véletlenül nevezzük az Úr imáját, a Miatyánkot  a
   legtökéletesebb imádságnak,  mert egyrészt  ezt  maga Jézus  tanította  az
   apostoloknak és tanítja  nekünk, másrészt ez  az ima szépen  összefoglalja
   kéréseinket. Ugyanakkor a Miatyánkban benne van Istenre hagyatkozásunk is,
   hiszen nem  követelőzve  terjesztjük  elé  kéréseinket,  hanem  elfogadjuk
   akaratát. Már maga  a megszólítás is  gyermeki bizalmat és  személyességet
   tükröz, a kérések  Isten elé  terjesztése padig azt  jelzi, hogy  elérhető
   számunkra az Atya és  megtapasztalható számunkra az ő  jósága. Az ima  nem
   nehéz. Csak el kell kezdeni őszintén szólni Istenhez. Imádkozva  tanuljunk
   imádkozni!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenem, a te szereteted kormányozza  bennem a képességeket és  tetteimet,
   irányítsd munkámat, pihenésemet, jártamat és keltemet tetszésed szerint. A
   te szereteted égjen a szívemben, fenyítsen és vigasztaljon, alázzon meg és
   emeljen föl, égesse el tökéletlenségeimet  és tartsa meg egész bensőmet  a
   veled való kapcsolatban és a tökéletes engedelmességben. Lemondok a  saját
   akaratomról; vezérelj azon az úton, mely neked tetszik, vezess, aki  által
   akarsz, csak te légy az én mesterem.