[Evangelium] 2012-02-28

[Evangelium minden nap]

   2012. február 28. - Kedd

   A hegyi beszédben Jézus így  szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,  ne
   szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor
   nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen
   mennyei Atyátok tudja, mire  van szükségtek, még  mielőtt kérnétek őt.  Ti
   tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd  meg  vétkeinket,  miképpen  mi  is  megbocsátunk  az  ellenünk
   vétkezőknek;
   és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha  ti  megbocsátjátok  az  embereknek,  hogy  (ellenetek)  vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem  bocsátotok
   meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”
   Mt 6,7-15

   Elmélkedés:

   Jézus arra  bátorít,  hogy  Atyánknak szólítsuk  Istent.  A  vallási  élet
   forradalmi megújítása ez  ahhoz az ószövetségi  gyakorlathoz képest,  hogy
   Isten nevét  egyáltalán nem  szabadott kimondani.  Jézus kifejezetten  azt
   kéri, hogy  baráti,  gyermeki  hangon szólítsuk  meg  Istent,  aki  figyel
   szavunkra.  Ugyanakkor  figyelmeztet,  hogy   ne  szószátyár  módon   vagy
   végtelenül hosszan mondjuk  Istennek a magunkét,  hanem röviden,  őszintén
   tárjuk elé  mindennapi  gondjainkat.  A  sok  beszéd  már  csak  azért  is
   felesleges, mert Isten jól tudja, hogy mire van szükségem, másrészt  azért
   sem ajánlatos, mert könnyen megakadályozhatja, hogy Isten megszólaljon,  s
   meghalljam csendes  szavát szívünk  mélyén. Az  ima személyes  kapcsolatot
   teremt Istennel, akinek éppen az a szándéka, hogy közösségre lépjen velem.
   Vajon keresem-e az Istennel való kapcsolatot a rendszeres ima által?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Krisztusunk, aki Cirenei Simont arra méltattad, hogy vigye a  keresztedet,
   fogadj minket is kereszted  alá, fogadj oda  minden embert, és  ajándékozz
   meg mindenkit  a  készséges engedelmesség  kegyelmével.  Add, hogy  el  ne
   fordítsuk tekintetünket azoktól, akikre ránehezedik a betegség, a  magány,
   az éhezés, az igazságtalanság keresztje. Add, hogy egymás terhét  hordozva
   a kereszt  Evangéliumának tanúivá  váljunk,  a te  tanúiddá, aki  élsz  és
   uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
   Boldog II. János Pál pápa