[Evangelium] 2012-08-14

[Evangelium minden nap]

   2012. augusztus 14. - Kedd

   A tanítványok egyszer ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit gondolsz,
   ki a legnagyobb a mennyek országában?”
   Erre Jézus  odahívott  egy gyermeket,  közéjük  állította, és  így  szólt:
   „Bizony, mondom nektek: ha meg nem változtok, és nem lesztek olyanok, mint
   a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát olyan  kicsinnyé
   lesz, mint ez a gyermek, az  a legnagyobb a mennyek országában. Aki  pedig
   befogad  egy  ilyen  gyermeket  az   én  nevemben,  az  engem  fogad   be.
   Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül!
   Mondom nektek: Angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám  arcát.
   Mit gondoltok? Ha valakinek  száz juha van, s  egy elkóborol közülük,  nem
   hagyja-e ott  a  kilencvenkilencet  a hegyoldalon,  és  nem  megy-e,  hogy
   megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony, mondom
   nektek: Jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen
   így mennyei Atyátok  sem akarja, hogy  csak egy is  elvesszen e  kicsinyek
   közül.”
   Mt 18,1-5. 10. 12-14

   Elmélkedés:

   Jézus a  gyermekek  engedelmességét  és  alázatosságát  állítja  példaként
   tanítványai elé, aki  arról érdeklődnek,  hogy ki a  legnagyobb a  mennyek
   országába. A gyermeki  lelkület azért  lehet példa, mert  a mennybe  jutás
   esetében nem uralkodási vágyból  eredő nagyságról van  szó, hanem a  lelki
   nagyságról. Ezt követően Jézus az elveszett  bárányról és az őt kereső  és
   hazavivő pásztorról szóló hasonlattal rávilágít arra, hogy a mennybe jutás
   nem csupán az ember vágya, hanem a mennyei Atyáé is. Isten ugyanis  minden
   ember üdvösségét szeretné. Utánunk jön, amikor bűneink miatt  eltávolodunk
   tőle, és  megkeres minket.  Nagy  örömmel fogad  minket vissza  a  mennyei
   hazába.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó emberszerető  Uralkodónk,  gyújtsd föl  szívünkben  isteni  ismeretednek
   ragyogó világosságát,  nyisd  fel  szemünket,  hogy  helyesen  fogjuk  föl
   hirdetett igédet; ültesd  el bennünk áldott  parancsaidnak félelmét,  hogy
   minden  testi  kívánságot  leküzdve,  tetszésedet  keresve  és  a  szerint
   cselekedve mindenben átlelkesült  életet éljünk. Mert  Te vagy lelkünk  és
   testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és  legszentebb,
   jóságos  és  életet  adó  Lelkeddel  együtt  magasztalunk  téged  most  és
   mindenkor és mindörökkön örökké.