[Evangelium] 2012-08-02

[Evangelium minden nap]

   2012. augusztus 2. - Csütörtök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa  olyan,
   mint amikor a  hálót a  tengerbe vetik  és az  mindenféle halat  összefog.
   Mihelyt megtelik,  a  partra vonják,  és  nekiülve kiválogatják:  a  javát
   edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják.  Így lesz a világ végén  is.
   Kivonulnak az angyalok,  a gonoszokat elválasztják  az igazaktól és  tüzes
   kemencébe vetik,  ott sírás  lesz és  fogcsikorgatás. Értitek-e  mindezt?”
   „Igen!” – felelték.  Erre így  folytatta: „Minden írástudó,  aki jártas  a
   mennyek  országáról  szóló  tanításban,  olyan,  mint  a  családapa,   aki
   kincseiből régit és újat vesz elő.” Amikor Jézus befejezte példabeszédeit,
   más helyre ment onnét.
   Mt 13,47-53

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumban  Jézus utolsó  példabeszédét olvastuk,  amit a  menyek
   országáról mondott.  A  beszédben halászhálóhoz  hasonlítja  az  országot,
   amely jó és  rossz halakat egyaránt  kifog a tengerből.  A világban  tehát
   együtt van  jelen  a jó  és  a rossz,  de  a végén,  az  utolsó  ítéletkor
   megtörténik a szétválogatás, s mindenki megkapja jutalmát vagy bűntétését,
   annak megfelelően, hogy mit érdemel. Ha Jézus szavai szerint az  apostolok
   valóban emberhalászok, akiknek az a feladata, hogy a hálót kivessék, akkor
   mi, emberek vagyunk a  halak, akiket a háló  kifog. Mi vagyunk azok,  akik
   ott leszünk az  ítéletkor, amikor mérlegre  kerül minden cselekedetünk.  A
   beszéd hallatán  egyesek megrettennek,  mert félnek  a szigorú  ítélettől,
   másokat azonban örömmel tölt el, mert  azt a reményt nyújtja, ami az  örök
   boldogságban vár az emberre.  Ezt a példabeszédet akkor  értjük meg, ha  a
   jövőbeni ítéletnek hatása van jelen életünkre.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Te  megadod nekünk,  hogy mindig  újra kezdhetünk!  Te  ajándékozod
   nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges.
   Urunk,  mindannyian  szeretnénk  végtelen  távlatokban  élni.   Szeretnénk
   megtapasztalni a soha el nem múló  fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne  az
   élet  teljessége.  Kérünk,   add,  hogy  az   előttünk  álló  időt   igazi
   gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha  véget
   nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el
   nem múlik.