[Evangelium] 2011-09-15

[Evangelium minden nap]

   2011. szeptember 15. - Csütörtök, A fájdalmas Szűzanya

   Kedves barátaim!
   Néha (nagyon ritkán) előfordulnak technikai hibák, leáll a szerver és  nem
   küldi a szokott időben  az evangéliumot. A gép  nem ember, ezért  hibázik.
   Bocsánat a gép okozta kellemetlenségért! Ilyenkor nem szükséges jelezni  a
   hibát felénk. A hiba kivétel nélkül mindenkit érint, tehát senki nem kapja
   meg az  e-mailt. Kérem,  ne írjon  senki emiatt,  mert ezek  a  felesleges
   levelek tovább  terhelik  a szervert,  és  még később  kerül  küldésre  az
   e-vangélium. Sajnos mindig  van nyolcszáz  ember, aki  azt gondolja,  hogy
   csak ő nem kapta meg, és ezt rögtön meg is írja. :-) Ha nem érkezik meg az
   evangélium, nézzétek meg először a Spam-ek között! Ha nincs ott,  várjatok
   türelemmel. Még aznap kijavítjuk a hibát. Ha több napja nem érkezik, akkor
   lehet jelezni.
   Köszönettel: István atya

   És akkor a mai evangélium:
   Nagypénteken: Jézus keresztje  mellett ott állt  anyja, valamint  anyjának
   nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt, és Mária Magdolna. Amikor  Jézus
   látta, hogy  ott áll  anyja  és a  tanítvány,  akit szeretett,  így  szólt
   anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme,  a
   te anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány.
   Jn 19,25-27

   Elmélkedés:

   „Asszony, íme,  a  te  fiad!”  –  mondja  édesanyjának,  Szűz  Máriának  a
   kereszten függő  Jézus  Jánosra  mutatva. Majd  a  szeretett  tanítványhoz
   szólt: „Íme, a te anyád!”  A keresztény hagyomány néha Jézus  édesanyjáról
   való  kegyeletteljes  gondoskodásának,  máskor  Mária  lelki   anyaságának
   értelmezte ezeket a szavakat, amelyek ugyanakkor azt is magukba foglalják,
   hogy Mária minden hívőnek és az Egyháznak is édesanyja.
   Ma, a fájdalmas Szűzanya emléknapján, amikor a számtalan lelki  gyötrelmet
   elviselő Máriáról  elmélkedünk, akkor  arra is  gondoljunk, hogy  mennyire
   erős és állhatatos asszony  volt ő, aki hittel  és szeretetben nézi  végig
   Fia szenvedését, s akinek hívő odaadása követendő példa számunkra.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Te  szeretsz engem  a  szenvedésben is!  Uram, hiszek  irántam  való
   jóságodban és szeretetedben.  Biztosan tudom, hogy  Te gondoskodsz  rólam.
   Sok  kegyetlenség  van   a  világban.  De   a  világ  minden   természetes
   összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem,  hogy
   Te vagy a világ Ura és Teremtője.  Hiszem, hogy minden a Te kezedben  van,
   minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz mindannyiunkat. Köszönöm,
   hogy Te  vagy  az  állandó  változásban  az  élet  nyugvópontja,  amelyhez
   tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van Benned, és így a  jövőm
   nincs a véletlenre bízva.