[Evangelium] 2011-05-20

[Evangelium minden nap]

   2011. május 20. - Péntek

   Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ne nyugtalankodjék a
   szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában
   sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: „Elmegyek, és helyet
   készítek nektek?” Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét
   eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én
   vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahová én megyek!” Ekkor Tamás így
   szólt: „Uram, mi nem tudjuk, hová mégy; hogyan ismerhetnénk hát az
   utat?” Jézus ezt felelte: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.
   Senki sem juthat el az Atyához, csak általam.”
   Jn 14,1-6


   Elmélkedés:
   Az evangélium szereplői sokféle utakon járnak. Egyszer a lelkes hit,
   máskor a hitetlenség útján. Egyszer a hegyekre, máskor a kietlen
   pusztaságba vezető utakon. Egyszer az Úr egyenes útjain, máskor messze
   eltávolodva attól. Csak kevesen választják az életre vezető keskeny
   ösvényt, mert a többség a pusztulás széles útján jár. Bejárják a
   városok kövezett utcáit és a falvakba vezető poros utakat.
   Mindeközben Jézus is járja a maga útját. Egy emberekhez vezető utat,
   amely egyúttal az Atyához is vezet. Egy keresztutat, amely ugyanakkor a
   dicsőséges feltámadás felé vezető út is. És Jézus, aki azt mondta
   magáról, hogy Ő az út, újra és újra útnak indul és meghív minket, hogy
   útitársai legyünk az Atya felé vezető úton. Elindulsz vele?
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm Neked mindazt, amivel mindennap
   elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is,
   akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat
   tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges
   mégis, hogy sokan nem szeretnek Téged? Szent kegyelmeddel eltökélem,
   hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!