[Evangelium] 2011-03-15

[Evangelium minden nap]

   2011. március 15. - Kedd

   A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,
   ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy
   akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket!
   Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek
   őt. Ti tehát így imádkozzatok:
   Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
   szenteltessék meg a te neved;
   jöjjön el a te országod;
   legyen meg a te akaratod,
   amint a mennyben, úgy a földön is.
   Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
   és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
   vétkezőknek;
   és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
   Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
   mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem
   bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek
   bűneiteket.”
   Mt 6,7-15


   Elmélkedés:
   Tegnap a jócselekedetekről hallottunk, ma pedig az imádságról, mint a
   nagyböjti időszak meghatározó eleméről elmélkedjünk annak kapcsán, hogy
   Jézus imádkozni tanítja a népet és minket is. A Fiúisten, akinek
   valóban atyja a mennyei Atya, arra bátorít minket, hogy Atyánknak
   szólítsuk Istent. A vallási élet forradalmi megújítása az ahhoz az
   ószövetségi gyakorlathoz képest, hogy isten nevét egyáltalán nem
   szabadott kimondani. Ezzel Jézus kifejezetten azt kéri, hogy barátai,
   gyermeki hangon szólítsuk meg Istent, aki figyel szavunkra.
   Jézus ugyanakkor figyelmeztet minket, hogy ne szószátyár módon vagy
   végtelenül hosszan mondjuk Istennek a magunkét, hanem röviden, őszintén
   tárjuk elé mindennapi gondjainkat. A sok beszéd már csak azért is
   felesleges, mert Isten jól tudja, hogy mire van szükségünk, másrészt
   azért sem ajánlatos, mert könnyen megakadályozhatja, hogy Isten
   megszólaljon, s meghalljuk csendes szavát szívünk mélyén.
   Az ima másik fontos jellemzője, hogy személyes kapcsolatot teremt
   Istennel, akinek éppen az a szándéka, hogy közösségre lépjen az
   emberrel, velünk. Keresem-e az Istennel való kapcsolatot a rendszeres
   ima által?
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Tegyük jóvá, amit tudatlanságunkban vétkeztünk, nehogy váratlanul érjen
   minket a halál órája. Akkor már hiába keresünk rá módot, nem lesz már
   időnk bűnbánatra. Tekints ránk, Istenünk, könyörülj rajtunk;
   megbántottunk, Urunk, téged. Segíts rajtunk, üdvözítő Istenünk, szent
   neved dicsőségéért, Urunk, szabadíts meg minket.