[Evangelium] 2011-01-29

[Evangelium minden nap]

   2011. január 29. - Szombat

   Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a
   túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték
   úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar
   támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka
   végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem
   törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt
   mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy
   csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs
   bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki
   lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”
   Mk 4,35-40


   Elmélkedés: 
   Amikor világunkban a tengeri szökőárak vagy más természeti csapások
   pusztításait látjuk, akkor sokszor gondolunk arra, hogy mennyire jó volna,
   ha az isteni szó napjainkban is megmutatkozna, és megszelídítené az emberi
   erőt messze meghaladó erőket. Talán azt érezzük, hogy miközben mi aggódunk
   és félünk, nem szól az Isten, hanem mintha némán pihenne, ahogyan Jézus is
   nyugodtan aludt, miközben az apostolok attól rettegtek, hogy elvesztik
   életüket.
   Amikor pedig Jézushoz fordulnak segítségért, az Úr azonnal csodát tesz,
   mégpedig olyat, mire talán nem is számítanak. Az Isteni Gondviselés akkor is
   törődik velünk, ha mi ezt nem is vesszük észre. Jézus mindig velünk van.
   Gondjaink, aggodalmaink és félelmeink csónakjában is velünk utazik. Kérjük
   bátran és csodát tesz velünk is!
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Szent Atyánk, az élet és a szeretet kiapadhatatlan forrása, aki az élő
   emberben kinyilatkoztatod dicsőséged ragyogását, és szívébe helyezed hívásod
   csíráját, ne engedd, hogy a mi hanyagságunk miatt megtörténhessen, hogy
   valaki nem veszi észre vagy elveszíti ezt az ajándékot, hanem járjon
   mindenki teljes önzetlenséggel azon az úton, amelyen a Te szereteted
   megvalósul.
   II. János Pál pápa