[Evangelium] 2011-01-19

[Evangelium minden nap]

   2011. január 19. – Szerda

   Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél
   kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e
   szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna
   kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e
   szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők
   azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan
   végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A
   beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és
   tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus
   vesztét.
   Mk 3,1-6


   Elmélkedés: 
   Jézus szombati gyógyításait semmiképpen sem szabad úgy néznünk, mintha azok
   csak a pihenőnap megszegését jelentenék. De azt se gondoljuk, hogy szombaton
   végzett cselekedeteivel csak a szokásokhoz és törvényekhez a
   legmesszebbmenőkig ragaszkodó írástudókat akarja bosszantani. Bár valóban
   megtehette volna, hogy csak más napokon gyógyít, de ő mégsem ezt az utat
   választotta. Miért gyógyít akkor Jézus szombaton, ha világosan látja, hogy
   ezzel kiváltja a farizeusok és írástudók ellenszenvét és nyílt ellenállását?
   A csodás gyógyítások kapcsán már többször említettük, hogy azok az isteni
   irgalmasság megnyilvánulásai. Az emberek iránt irgalmas Isten megszánja a
   szenvedőket és a betegeket és segít rajtuk. Ez vonatkozik a béna kezű
   emberre is, akit éppen egy szombati napon gyógyított meg Jézus a kafarnaumi
   zsinagógában. Az irgalmasság jócselekedete ugyanis fontosabb egy törvény
   megtartásánál. Jézus még annak ellenére is jót tesz a rászoruló emberekkel,
   ha emiatt vád éri egyesek részéről. Ha számára ennyire fontos az irgalom
   kifejezése, akkor az irgalmasság gyakorlását nekünk kötelességünknek kell
   tartanunk.
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Igazságosság Istene! A Te ajándékozó kedved határtalan. Megköszönjük, hogy
   megadod, amire szükségünk van, hogy táplálsz, ruházol és hajlékot adsz
   nekünk. Óvj meg bennünket az önző kapzsiság bűnétől és tégy alkalmassá, hogy
   a szeretet eszközei legyünk azáltal, hogy megosztjuk egymással mindazt, amit
   Tőled kapunk. Mert ezzel is a Te nagylelkűségedről és igazságosságodról
   teszünk bizonyságot. Mint Krisztus követőit vezess bennünket, hogy együtt
   cselekedjünk ott, ahol szükség van. Ahol családokat elűznek az otthonaikból.
   Ahol a sebezhető ember a hatalmaskodó kezétől szenved. Ahol szegénység és
   munkanélküliség rombolja az életeket. Jézus nevében imádkozunk a szentlélek
   egységében.
   Imádság az ökumenikus imahét (2011. január 16-23.) 4. napjára