[Evangelium] 2011-01-14

[Evangelium minden nap]

   2011. január 14. - Péntek

   Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre,
   hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem
   fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy bénát.
   Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották fölötte a
   tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat, amelyen a béna
   feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához: „Fiam, bocsánatot
   nyertek bűneid.” Ült ott néhány írástudó is. Ezek így gondolkodtak
   szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más bocsáthatja meg a
   bűnt, mint egyedül az Isten?”
   Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt tehát
   hozzájuk: „Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt mondani a
   bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat
   és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a
   bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked: Kelj föl,
   fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt, fölvette ágyát, és mindannyiuk
   szeme láttára eltávozott.
   Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk
   még ilyet sohasem!”
   Mk 2,1-12


   Elmélkedés: 
   A mai evangéliumi rész a csoda leírásán túl annak kettős hatásáról is
   beszámol. Egyrészt az emberek többsége csodálkozott a történteken, de Istent
   dicsőítették érte, mivel isteni jótéteménynek tartották. Másrészt az
   írástudók ellenállását váltja ki a csoda, akik nem a a gyógyítás, hanem
   inkább Jézus szavain döbbennek meg. Jézus ugyanis nem csupán a testi
   betegséget szünteti meg, hanem egyúttal a lelkit is, eltörölve a
   meggyógyított személy bűneit.
   Az elfogadás és az elutasítás e kettős hatása mindvégig megtapasztalható
   Jézus nyilvános működése során valahányszor tanítja az embereket vagy
   meggyógyítja a betegeket. A döntés az emberek részéről tulajdonképpen arról
   szól, hogy elfogadják-e azt, hogy Jézus a mennyei Atya küldötte, aki az
   isteni irgalmasságról tesz tanúságot szavaival és tetteivel egyaránt. A
   tanítás és a csodák ugyanis arról tanúskodnak, hogy Jézus valóban isteni
   hatalommal rendelkezik.
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
   igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet,
   Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
   Assisi Szent Ferenc