[Evangelium] 2011-02-20

[Evangelium minden nap]

   2011. február 20. - Évközi 7. vasárnap

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a
   régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt
   mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul
   üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy
   elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy
   mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és
   aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
   Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld
   ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket,
   tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért,
   akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei
   Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt
   ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
   Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi
   lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a
   testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg
   ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen
   tökéletes a ti mennyei Atyátok!
   Mt 5,38-48


   Elmélkedés:
   Tökéletesen szeretni
   Az elmúlt vasárnapon arról elmélkedünk, hogy Jézus nem csupán tanította
   apostolait és a népet, hanem isteni tekintélyével új törvényeket is
   adott. Az általa hirdetett újszövetségi törvény messze felülmúlja a
   régi, mózesi törvényeket, hiszen pontosan rámutat a törvények eredeti
   isteni szándékára és ezt állítja a középpontba. A jézusi törvény a
   szeretet parancsában foglalható össze, amely egyrészt Isten, másrészt
   az embertársak felé nyilvánul meg. A szeretetnek, amelyet Jézustól
   tanulunk és az ő példája szerint gyakorlunk, nincs semmiféle korlátja
   vagy határa, hanem minden ember iránt meg kell nyilvánulnia bármiféle
   megkülönböztetés nélkül.
   A szeretetről szóló jézusi tanítás akkor éri el csúcspontját, amikor a
   mi Urunk az ellenségszeretetről beszél. Azt tanácsolja egykori
   tanítványainak és azt kéri tőlünk is, hogy még azokat is szeressük,
   akik ellenségesen fordulnak felénk. Ne legyenek tehát korlátai a
   szeretetünknek! Amikor mindezt halljuk, első pillanatban
   elcsodálkozunk. Miért kellene nekünk még az ellenségeink felé is jónak
   lennünk? Miért kellene nekünk jót tennünk azokkal, akik gyűlölnek és
   üldöznek minket? Jézus megadja a választ ezekre az ösztönösen feltörő
   és nyugtalanító kérdésekre a választ. Az Isten képére megalkotott
   embernek a jóságot és a szeretetet kell sugároznia, azt a jóságot és
   szeretetet, amelyet Istentől kap. Jézus rendkívül magasra teszi a
   mércét számunkra: „Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a
   ti mennyei Atyátok!” (Mt 5,48). Sokat kér tőlünk, de nem lehetetlent.
   Ha hiszünk abban, Isten valóban a saját képére és hasonlatosságára
   teremtette meg az embert, és ha hiszünk abban, hogy az isteni kegyelem
   rendkívüli erőt ad nekünk, akkor elhisszük azt is, hogy képesek vagyunk
   megtenni, amit kér tőlünk, képesek vagyunk még a rosszakaróinkat is
   szeretnünk.
   További erőt ad nekünk, ha arra gondolunk, hogy Jézus nem csupán
   beszélt nekünk az ellenségszeretetről, hanem példát is adott nekünk
   erre. Az utolsó vacsorát követően a Getszemáni-kertben nem szállt
   szembe azokkal, akik az elfogására érkeztek és később azokkal a
   katonákkal sem, akik megostorozták és a kereszt hordozására
   kényszerítették, majd pedig keresztre feszítették. Isteni erejét nem
   használta erőszakra. Még halála pillanatában is tudott az őt
   bántalmazókért imádkozni és a megbocsátást hirdette. Isten Fia tehát
   megmutatta számunkra a szeretet igazi útját. A szeretet tanulásának
   útján úgy indulhatunk el, hogy Jézust követjük és az ő társai vagyunk a
   keresztúton. Ezen az úton felfedezzük, hogy a szeretet lényege az
   adakozás, önmagunk odaajándékozása a másik embernek. Sőt, olyan
   embernek, akik nem képesek semmi jóval viszonozni jóságunkat vagy
   egyáltalán nem is akarják.
   Az ellenségszeretet nem az ember gyengeségéből vagy tehetetlenségéből
   fakad, hanem az isteni erőből táplálkozik. Isten minden emberre úgy
   tekint, mint gyermekére, még azokra is, akik önteltségükben nem hisznek
   benne vagy szembeszállnak vele. A szeretet tehát isteni látásmódot
   kölcsönöz nekünk és arra indít bennünk, hogy a gyűlöletet és a bosszút
   űzzük ki szívünkből, és legyünk mindig készen a megbocsátásra. Miként
   isten a megbocsátással új lehetőséget ad a bűnösöknek, ugyanúgy mi is
   adjunk új lehetőséget a szeretet által azoknak, akikben talán
   pillanatnyilag felülkerekedett a rossz. Jézus kereszthalála és
   feltámadása azt jelzi, hogy Isten jósága képes legyőzni az emberi
   rosszat. Minden emberi igazságtalanságot és gyűlöletet legyőzhetünk a
   szeretet által.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, Jézus, bár nehezen tudom értelmemmel felfogni mindazt, amit az
   ellenségszeretetről tanítasz, mégis be kell látnom, hogy ezen az úton
   kell nekem is elindulnom. Szívem érzi, hogy csak a szeretettel tudom
   legyőzni a rosszat. Tőled akarom megtanulni és veled együtt akarom
   gyakorolni a szeretetet, amely senkit sem zár ki. Legyen bennem
   nagylelkűség! Éljen bennem megbocsátás! Legyen bennem igazi szeretet!
   Taníts meg engem tökéletesen szeretni!