[Evangelium] 2011-08-03

[Evangelium minden nap]

   2011. augusztus 3. - Szerda

   Abban az időben: Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult
   vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte:
   „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a
   gonosz szellem!” Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá
   tanítványai, és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!”
   Jézus kijelentette: „Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett
   juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal:
   „Uram, segíts rajtam!” Ő így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek
   kenyerét és odadobni a kutyáknak!” Mire az asszony: „Igen, Uram, de a
   kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!” Erre Jézus így
   szólt hozzá: „Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!”
   És a lánya meggyógyult még abban az órában.
   Mt 15,21-28


   Elmélkedés:
   Furcsának tartjuk Jézus elutasító magatartását, aki sem az asszony, sem
   a tanítványok kérésére nem teljesíti elsőre a pogány asszony vágyát. A
   beszélgetésből kiderül, hogy azért ilyen elutasító, mert nem akar
   túllépni küldetésének határán, de ez az asszony nem zsidó származású.
   De talán még furcsább az, hogy az asszony tulajdonképpen legyőzi Jézust
   a vitában. Oly kitartóan kér és olyan ügyesen érvel, hogy Jézus
   meglátja benne azt a hitet, amely tántoríthatatlanná teszi. De mégsem
   tolakodó vagy követelőző az asszony magatartása, hanem a hite
   alázatossá teszi, s ennek jutalmaként Jézus teljesíti kérését,
   meggyógyítja lányát.
   Mi hogyan fordulunk kéréseinkkel Jézushoz? Tanuljuk meg hittel és
   alázattal kérni Jézus segítségét!
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram, nem azért hívsz követésedre, mintha szükséged volna
   szolgálatunkra, hanem egyedül azért, hogy üdvösségünkről gondoskodj. A
   te követésed, Uram, azt jelenti, hogy részesedünk az üdvösségben,
   fényed követése pedig, hogy felfogjuk világosságodat.
   Szolgálatunk nem ad neked semmit, mert neked nincs szükséged az ember
   szolgálatára; mégis, azoknak, akik téged szolgálnak és követnek,
   életet, romolhatatlanságot és örök életet adsz.
   Amint neked, Uram, nincs szükséged semmire, nekünk annyira szükségünk
   van a veled való közösségre. A mi dicsőségünk nem más, mint hogy
   hűségesen és szilárdan kitartsunk szolgálatodban.
   Szent Iréneusz