[Evangelium] 2010-05-26

[Evangelium minden nap]

   2010. május 26. - Szerda

   Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus
   elöl ment, a tanítványok pedig aggódva követték őt.
   Jézus ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik  beszélni,
   hogy mi vár reá. "Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják  a
   főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, kiszolgáltatják a pogányoknak,
   és azok kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De  harmadnapra
   feltámad."
   Akkor Zebedeus fiai, Jakab  és János, odamentek  Jézushoz, és ezt  mondták
   neki:  "Mester,  szeretnénk,   ha  megtennéd  nekünk,   amit  kérünk!"   Ő
   megkérdezte: "Mit kívántok,  mit tegyek  nektek?" Ezt  felelték: "Add  meg
   nekünk, hogy egyikünk  a jobbodon,  másikunk a  bal oldaladon  üljön a  te
   dicsőségedben."
   Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből,
   amelyből én  iszom,  vagy  meg tudtok-e  keresztelkedni  a  keresztséggel,
   amellyel én megkeresztelkedem?" Azt felelték: "Meg tudjuk tenni!"
   Jézus így folytatta: "A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s
   a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek.  De
   hogy a jobb és a bal oldalamon ki  üljön, azt nem én döntöm el. Az a  hely
   azokat illeti, akiknek készült."
   Amikor a többi  tíz ezt  meghallotta, megnehezteltek  Jakabra és  Jánosra.
   Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok,  hogy
   akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető
   embereik éreztetik  velük hatalmukat.  De köztetek  ez ne  így legyen!  Ha
   valaki közületek ki akar  tűnni, és ha valaki  közületek első akar  lenni,
   legyen mindenkinek  a szolgája!  Hisz  az Emberfia  nem azért  jött,  hogy
   szolgáljanak neki,  hanem  hogy ő  szolgáljon,  és életét  adja  váltságul
   sokakért."
   Mk 10,32-45

   Elmélkedés:

   Szenvedésének és halálának  megjövendölése egyáltalán nem  rendíti meg  az
   apostolokat.  Versengés  támad  inkább  közöttük,  amely  lehetőséget   ad
   Jézusnak arra, hogy a  szolgálatra nevelje őket.  Jézus egész földi  élete
   szolgálat, az emberek szolgálata volt. Azért jött el emberi világba,  hogy
   életének feláldozásával a  mi megváltásunkat  és üdvösségünket  szolgálja.
   Szolgálatának és alázatának egyik jele az volt, amikor az utolsó  vacsorán
   megmosta tanítványai lábát. Ezt követően parancsba adta, hogy  tanítványai
   utánozzák  őt  a   szolgálatban.  Ha  elsők   szeretnénk  lenni,   legyünk
   mindenkinek  a  szolgája!  Az  alázatosan  végzett  szolgálat  érdemszerző
   cselekedet számunkra.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Istenünk, ha eljön a  végső "átmenet" pillanata,  add, hogy derűs  szívvel
   induljunk, nem  sajnálva azt,  amit  magunk mögött  hagyunk, hiszen  ha  a
   hosszú keresés után  Veled találkozhatunk, újra  megtalálunk minden  igazi
   értéket, amit itt a földön megismerhettünk.