[Evangelium] 2010-03-27

[Evangelium minden nap]

   2010. március 27. - Szombat

   Lázár feltámasztása után a  Mártához és Máriához  jött zsidók közül  sokan
   hittek Jézusban, mert látták, amit cselekedett. Némelyek azonban  elmentek
   a farizeusokhoz, és jelentették, hogy mit tett Jézus. Erre a főpapok és  a
   farizeusok összehívták a főtanácsot, és  így tanakodtak: "Mit tegyünk?  Ez
   az ember sok csodát művel. Ha engedjük, hogy folytassa, mindnyájan hisznek
   majd benne.  Aztán  jönnek a  rómaiak,  és elpusztítják  szentélyünket  és
   népünket." Közülük az egyik,  Kaifás, aki abban az  évben főpap volt,  ezt
   mondta nekik: "Ti nem  tudtok semmit. Gondoljátok csak  meg: jobb, ha  egy
   ember hal meg a népért, minthogy az egész nemzet elpusztuljon!" Ezt  pedig
   nem  magától  mondta,  hanem  mint  annak  az  évnek  főpapja  prófétaként
   megjövendölte, hogy Jézus a népért hal  meg; sőt, nemcsak a népért,  hanem
   hogy egybegyűjtse Isten  szétszóródott gyermekeit. Attól  a naptól  kezdve
   megegyeztek abban,  hogy megölik  őt. Ezért  Jézus nem  mutatkozott  többé
   nyilvánosan a  zsidók  előtt,  hanem  visszavonult  a  pusztaság  melletti
   vidékre, egy  Efraim nevű  helységbe, és  ott tartózkodott  tanítványaival
   együtt. Közeledett  a zsidók  húsvétja. A  vidékről már  az ünnepek  előtt
   sokan felzarándokoltak Jeruzsálembe, hogy megszentelődjenek. Ezek keresték
   Jézust, és még a templomban is beszélgettek róla: "Mit gondoltok,  eljön-e
   az ünnepre?"  A  főpapok és  a  farizeusok  ugyanis ekkor  már  kiadták  a
   rendeletet, hogy aki  tud valamit Jézus  tartózkodási helyéről,  jelentse,
   hogy elfoghassák őt.
   Jn 11,45-57

   Elmélkedés:

   A zsidó főtanács tagjai megegyeztek abban, hogy megölik Jézust -  olvassuk
   a mai  evangéliumban a  kijelentést. Gyilkos  szándékuk természetesen  nem
   előzmények nélküli, hanem  csak végpontja annak  a szembenállásnak,  amely
   korábban már oly sokszor  megmutatkozott hitetlenségükben. Nem hiszek  el,
   nem  akarják  elfogadni,  hogy  Jézus  a  mennyei  Atya  küldötte.   János
   evangélista úgy írja le a halálos ítélet kimondását, hogy közben  tanítást
   ad a hívőknek  Jézus halálának  értelméről. Ezek  szerint az  Úr az  egész
   népért és az egész  emberiségért hal meg.  A hitet elutasítók  döntésükkel
   Jézus földi életének utolsó szakaszát nyitják meg, s ettől kezdve már csak
   az alkalmat várják,  hogy elfoghassák, elítélhessék  és megölhessék.  Lám,
   ide vezet a hitetlenség útja.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Krisztusunk, aki elfogadod
   a keresztet az emberek kezéből,
   hogy Isten embereket üdvözítő
   szeretetének jelévé tedd,
   add meg nekünk és korunk minden emberének,
   hogy higgyünk e határtalan szeretetben,
   s átadván a kereszt jelét az új évezrednek,
   a megváltás hiteles tanúi lehessünk.
   II. János Pál pápa