[Evangelium] 2010-03-11

[Evangelium minden nap]

   2010. március 11. - Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus egy  néma emberből űzött ki  ördögöt. Amint az  ördög
   kiment, a néma megszólalt. A nép elcsodálkozott rajta. Egyesek azonban azt
   mondták: "Belzebubnak,  az ördögök  fejedelmének  segítségével űzi  ki  az
   ördögöket." Mások próbára  akarták tenni,  és égi  jelet követeltek  tőle.
   Jézus belelátott gondolataikba, és  így szólt hozzájuk: "Minden  önmagában
   meghasonlott ország elpusztul, és  ház házra omlik.  Ha a sátán  önmagában
   meghasonlott, hogyan állhat  fönn az  országa? Ti  ugyanis azt  mondjátok,
   hogy Belzebub  segítségével  űzöm  ki  az ördögöket.  Ám  ha  én  Belzebub
   segítségével űzöm ki a gonosz lelkeket, a ti fiaitok kinek a  segítségével
   űzik ki? Ezért ők lesznek a bíráitok. Ha viszont én Isten ujjával  (vagyis
   Isten erejével) űzöm ki az ördögöt, akkor bizonyára elérkezett hozzátok az
   Isten országa. Az erős ember fegyveresen őrzi házát. De birtoka csak addig
   van biztonságban,  amíg el  nem  jön az,  aki  erősebb nála.  Ez  legyőzi,
   elveszi fegyverzetét,  amelyben bízott,  és  szétosztja a  zsákmányt.  Aki
   nincs velem, az ellenem van; aki nem gyűjt velem, az szétszór."
   Lk 11,14-23

   Elmélkedés:

   Egyesek számára  megmagyarázhatatlan  volt, hogy  honnét  származik  Jézus
   csodatevő ereje. Abban  a korban  azt vélték,  hogy a  testi betegségek  a
   gonosznak, az ördögnek a hatalmát  jelezték az emberen. A gyógyító  csodák
   ezért általában  két  dolgot  eredményeznek:  egyrészt  megszűnik  a  test
   fogyatékossága, másrészt  megszűnik a  gonosz befolyásoló  hatalma.  Mivel
   ilyen tettekre  az emberi  erő nem  elegendő, azért  joggal merült  fel  a
   kérdés: honnan  van Jézusnak  mindehhez  ereje? A  vád, hogy  az  ördöggel
   szövetkezik, egészen  furcsa,  s önmagában  ellenmondásos.  Jézus  ugyanis
   szembeszáll a gonosszal,  s e  küzdelem az ember  érdekében zajlik.  Vajon
   kinek a befolyása győz bennem?
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Hálát adunk neked, Atyánknak, az életért és az ismeretért, amelyet nekünk,
   szolgáidnak  Krisztus  által  kinyilatkoztattál;  dicsőség  legyen   neked
   mindörökké! Mint  ahogy  ez  a  kenyér  szétszórva  volt  a  földeken,  és
   összegyűjtve eggyé  lett, úgy  legyen  Egyházad a  világ egyik  végétől  a
   másikig összegyűjtve országodban; mert tiéd a dicsőség és a hatalom  Jézus
   Krisztus által mindörökké. Ámen.
   (Ókeresztény ima)