[Evangelium] 2010-02-21

[Evangelium minden nap]

   2010. február 21. - Nagyböjt 1. vasárnapja

   Abban az időben: Jézus  a Szentlélektől eltelve otthagyta  a Jordánt, s  a
   Lélek ösztönzésére a  pusztába vonult negyven  napra. Itt megkísértette  a
   sátán. Ezekben a napokban  nem evett semmit sem,  de végül is  megéhezett.
   Ekkor megszólította a sátán: "Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy
   váljék kenyérré." De Jézus ezt felelte: "Írva van, nemcsak kenyérrel él az
   ember." Erre a  sátán fölvezette  egy magas hegyre,  és egy  szempillantás
   alatt felvonultatta szeme  előtt a földkerekség  minden országát.  "Minden
   hatalmat és dicsőséget neked adok - mondta  -, mert hisz én kaptam meg  és
   annak adom, akinek akarom.  Ha leborulva hódolsz előttem,  az mind a  tied
   lesz." Jézus elutasította: "Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki
   szolgálj!"  Ekkor  a  sátán  Jeruzsálembe  vitte,  a  templom   párkányára
   állította, és így  szólt: "Ha Isten  Fia vagy, vesd  le magad innét.  Hisz
   írva  van:  angyalainak  parancsolta,  hogy  oltalmazzanak,  és:   kezükön
   hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad." De Jézus ezt válaszolta: "Az  is
   írva van:  Ne  kísértsd  Uradat,  Istenedet!" Miután  a  sátán  ezekkel  a
   kísértésekkel hiába próbálkozott, egy időre elhagyta Jézust.
   Lk 4,1-13

   Elmélkedés:

   A kísértés legyőzhető
   Egy valóságban megtörtént  esetet dolgoz  fel egy  német filmrendezőnek  A
   kilencedik nap  című alkotása.  A történet  a második  világháború  idején
   játszódik. Az egyik koncentrációs  táborból kilenc napra hazaengednek  egy
   luxemburgi katolikus  papot,  s  arra  kényszerítik,  hogy  ez  idő  alatt
   püspökét, mint egyházi  vezetőt állítsa  a nácik oldalra.  Ha teljesíti  a
   kérést,  nem  bántják  családját   és  pap-fogolytársai  kiszabadulnak   a
   táborból, megmenekülnek a biztos haláltól. A szabadság kilenc napja  alatt
   André atya elbizonytalanodik, kísértésbe esik: vajon családja és a foglyok
   szabadulása érdekében megtehet-e ilyet? A film nagyon érdekes  pillanatai,
   amikor az  atyával  kapcsolatot  tartó  katonatiszt  különféle  dolgokkal,
   cigarettával, drága konyakkal, édességgel  vagy egy pohár vízzel  kínálja,
   de ő nem fogadja el ezeket. Egyedül a csokoládét fogadta el, hogy az utcán
   játszó gyerekeknek odaadhassa. Az atya látja, hogy az ajándékok  valójában
   kísértések, amit vissza  kell utasítani.  Végül lelkiismeretére  hallgatva
   nem engedelmeskedik, hanem visszatér a koncentrációs táborba.

   A  film   szerint  -   és  ezt   a  mindennapi   életben  mi   magunk   is
   megtapasztalhatjuk - a kísértések sokszor igen nehéz helyzetbe állítják az
   embert, amelyben rendkívül  nehéz döntést,  helyes döntést  hozni. Mert  a
   kísértések esetében nem arról van szó,  hogy a gonosz, a sátán  valamilyen
   nyilvánvaló rosszat akar  az embertől, hanem  nagyon ravasz módon  sokszor
   egészen tetszetősen mutatja be  a dolgokat, s az  ember alig veszi  észre,
   hogy milyen  csapdába  kerülhet. A  gonosz  lélek a  jó  látszatát  keltve
   ösztönöz minket a rosszra.

   Nagyböjt első vasárnapjának evangéliuma Jézus megkísértéséről szól.  Szent
   Lukács  írása  szerint  Jézus  megkeresztelkedését  követően  történt   az
   esemény. Ennek  azért  van  jelentősége,  mert  a  megkeresztelkedéskor  a
   mennyei Atya  kinyilvánította,  hogy  Jézus  az ő  Fia:  "Te  vagy  az  én
   szeretett Fiam, benned telik kedvem" (Lk 3,22) - hangzik az égből az  Atya
   hangja. A kísértő  azt kívánja  a pusztában Jézustól,  hogy bizonyítsa  be
   ezen tanúságtétel igazságát, tehát  mutassa meg, hogy  ő valóban az  Isten
   Fia. Az első kísértés arra  irányul, hogy Jézus csodás módon  gondoskodjon
   magának ételről: "Ha  Isten Fia  vagy, mondd  ennek a  kőnek, hogy  váljék
   kenyérré." A jelenet eszünkbe  juttatja, hogy a  választott nép a  negyven
   éves pusztai  tartózkodás alatt  miként  esett istenkísértésbe.  Az  éhség
   megszüntetésére csodát  akartak, kenyeret  követeltek Istentől  és meg  is
   kapták, hiszen manna hullott az égből. A választott nép tehát nem állta ki
   a próbát, hitetlenül  fellázadt Isten  ellen, Jézus  viszont elutasítja  a
   kísértést, nem  tesz  csodát  a  maga érdekében,  hanem  bízik  az  isteni
   gondviselésben.

   A második kísértésben az imádásért cserébe hatalmat és dicsőséget ígért  a
   gonosz Jézusnak. A "hazugság  atyja" az állítja, hogy  mindez az övé,  ami
   nyilvánvalóan nem igaz. E második kísértésnek is az a lényege, hogy  Jézus
   forduljon el  az  igaz  Istentől,  s  helyette  a  sátán  imádja,  amit  ő
   természetesen határozottan visszautasít. A sátán harmadik próbálkozása azt
   célozza,  hogy  Jézus  mutasson  látványos  jelet  a  nép  számára,  amely
   egyértelműen bizonyítja,  hogy  ő  a Messiás.  A  korabeli  zsidók  között
   ugyanis elterjedt  volt  az  az  elképzelés,  hogy  az  eljövendő  Messiás
   különleges jeleket mutat  a jeruzsálemi templomban.  A gonosz tehát  ezért
   kéri Jézustól, hogy  vesse le magát  a templom tetejéről,  s mutassa  meg,
   hogy sérülés nélkül megteheti ezt. Jézus  tudja, hogy ő a Messiás, de  nem
   ilyen módon akarja ezt megmutatni az embereknek, hanem majd azon a  módon,
   tudniillik szenvedése és kereszthalála által, amit az Atya kíván tőle.

   Befejezésül  még  két  tanulságot   szeretnék  mondani  az   evangéliumhoz
   kapcsolódóan. Az egyik  az, hogy  Jézus, ha akarta  volna, kenyérré  tudta
   volna változtatni a  követ. De  a sátánnak is  nagy a  hatalma, ő  azonban
   szeret  fordítva  cselekedni,   s  képes  arra,   hogy  a  kenyeret   kővé
   változtassa. A Példabeszédek könyvében olvashatjuk a következőt: "Édes  az
   embernek a hazugsággal szerzett  kenyér, de aztán  a szája kaviccsal  lesz
   tele" (Péld  20,17). Ha  elfogadjuk a  sátántól, a  "hazugság atyjától"  a
   kenyeret, akkor  az  gyorsan  kővé  változik a  szánkban.  Jobb  nekünk  a
   becsülettel  szerzett  kenyér,  a  mindennapi  kenyér,  amelyet   Istentől
   kérjünk!

   A másik  tanulság  pedig  az,  hogy ne  bízzuk  el  magunkat,  ha  sikerül
   visszautasítanunk egy kísértést,  mert a  gonosz újra támadni  fog. A  mai
   evangélium befejező mondata szerint a  sátán "egy időre elhagyta"  Jézust.
   Nem örökre,  nem  véglegesen. Az  utolsó  vacsorát követően,  a  szenvedés
   éjszakáján majd  újra  megjelenik,  s  arra kísérti  az  Úr  Jézust,  hogy
   szálljon szembe az Atya akaratával és ne engedelmeskedjen. A gonosz  tehát
   nem adja fel, újra és újra próbálkozik az Úrral is és velünk is.  Ismerjük
   fel és  Jézus  példája  szerint utasítsuk  vissza!  Jézus  megkísértésének
   története azt igazolja,  hogy a  kísértés legyőzhető. És  legyőzhető a  mi
   számunkra  is,  mert  a  kereszten  Jézus  legyőzte  a  gonoszt.  Jézussal
   legyőzhető, visszautasítható minden kísértés.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Uram, Jézus,  hiszem, hogy  velem  vagy mindig,  velem vagy  életem  nehéz
   helyzeteiben,  velem  vagy  még  a  kísértések  idején  is.  A  gonosz  az
   ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s  azt a gondolatot ébreszti  bennem,
   hogy magamra hagytál, nem törődsz  velem, nem gondoskodsz rólam.  Bukásaim
   és eleséseim  figyelmeztetnek,  hogy  újra és  újra  bizalommal  forduljak
   hozzád és  segítségedet  kérjem.  Segíts, hogy  a  legnehezebb  kísértések
   idején is a  te arcodra tekintsek,  a te tekinteted  keressem, a te  kezed
   után nyúljak, s a te szívedre hajoljak.