[Evangelium] 2010-02-09

[Evangelium minden nap]

   2010. február 9. - Kedd

   Abban az időben: Összegyűltek Jézus  köré a farizeusok és néhány  írástudó
   Jeruzsálemből. Látták,  hogy  egyik-másik tanítványa  tisztátalan,  vagyis
   mosatlan kézzel  eszi  a kenyeret.  A  farizeusok és  általában  a  zsidók
   ugyanis nem esznek  addig, amíg  meg nem  mossák a  kezüket könyékig,  így
   tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem  esznek,
   míg meg nem mosakszanak. S még  sok más hagyományhoz is ragaszkodnak:  így
   például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
   A  farizeusok  és  írástudók   tehát  megkérdezték:  "Miért  nem   követik
   tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?"
   Ezt a választ adta nekik: "Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok  Izajás,
   amint írva van:  Ez a  nép ajkával  tisztel engem,  ám a  szíve távol  van
   tőlem. Hamisan  tisztelnek, olyan  tanokat tanítván,  amelyek csak  emberi
   parancsok.  Az  Isten   parancsait  nem  tartjátok   meg,  de  az   emberi
   hagyományokhoz ragaszkodtok."
   Azután így  folytatta:  "Ügyesen  kijátsszátok Isten  parancsait,  hogy  a
   magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat
   és anyádat,  és aki  atyját vagy  anyját átkozza,  halállal bűnhődjék!  Ti
   ellenben azt  tanítjátok: Ha  valaki azt  mondja atyjának  vagy  anyjának:
   amivel segíthetnélek téged, az "korbán" vagyis Istennek szentelt  áldozati
   adomány, annak nem engeditek  meg, hogy bármit is  tegyen apja vagy  anyja
   érdekében. Így a  magatok hagyományával kijátsszátok  Isten parancsát,  és
   még sok más ehhez hasonlót tesztek."
   Mk 7,1-13

   Elmélkedés:

   A mai evangélium egy beszélgetést  tár elénk, amely a farizeusok,  illetve
   az írástudók és Jézus között  zajlik. Valójában nem is egyszerű  párbeszéd
   ez, hanem  tulajdonképpen  vita,  hiszen a  beszélgetők  véleménye  élesen
   különbözik egymástól. A vita természetesen  nem arról szól, hogy mikor  és
   hogyan kell  kezet  mosni. A  zsidó  tisztasági törvények  alkalmat  adnak
   Jézusnak arra,  hogy leleplezze  a törvénytiszteletről  ismert  farizeusok
   kétszínűségét. Ők ugyanis  inkább a külső  tisztaságot tartják  fontosnak,
   Jézus szerint viszont sokkal fontosabb az ember belső tisztasága, szívének
   szándéka. A törvények  puszta megtartása  nem lehet  elegendő ahhoz,  hogy
   valaki lélekben  közeledjen Istenhez,  ha nem  figyel oda  az Isten  által
   adott  szabályok  alapjára:  az  igazságosságra,  az  irgalmasságra  és  a
   szeretetre.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus,
   aki a kereszt súlya alatt megalázkodva
   kinyilatkoztattad a világnak
   megváltásod árát,
   add meg minden embernek
   a hit világosságát,
   hogy fölismerve Benned
   Isten és az ember Szenvedő Szolgáját,
   legyen bátorságuk követni Téged
   ugyanezen az úton,
   mely a kereszten és a kiüresedésen át
   a vég nélküli életbe vezet.
   II. János Pál pápa