[Evangelium] 2010-09-20

[Evangelium minden nap]

   2010. szeptember 20. - Hétfő

   Jézus egyszer  így beszélt  tanítványaihoz: Ha  valaki lámpát  gyújt,  nem
   takarja le, vagy nem rejti az  ágy alá. Inkább felteszi a tartójára,  hogy
   aki belép  a  házba,  világosságot találjon.  Semmi  sincs  elrejtve,  ami
   nyilvánosságra ne  jutna; és  nincs olyan  titok, ami  ki ne  derülne,  és
   nyilvánvalóvá  ne   lenne.  Ügyeljetek   hát,  hogy   milyen   figyelemmel
   hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az
   még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
   Lk 8,16-18

   Elmélkedés:

   A tömör  jézusi  mondásoknak az  a  mondanivalója, hogy  nem  elég  csupán
   hallgatni  Isten   tanítását,  hanem   úgy  kell   arra  tekinteni,   mint
   világosságra, amely fényt hoz az ember  életébe. Ha valaki nem ismeri  fel
   az isteni szó minden embert megvilágosító erejét, vagy nem érti meg,  hogy
   azt tovább kell adnia másoknak,  akkor az egészet elveszítheti. Az  isteni
   tanítás életünket alakító  erő. Cselekedeteinket  ehhez érdemes  szabnunk,
   hogy azok miatt sem Isten, sem emberek előtt ne kelljen szégyenkeznünk. Jó
   és rossz tetteink egyaránt nyilvánosságra  kerülnek, de Isten előtt  amúgy
   sincsenek elrejtve.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Uram, életemben oly  sok az árnyék,  de Te azt  akarod, hogy fény  legyek.
   Bennem még  oly  sok  a  homály, de  Te  azt  akarod,  hogy  testvéreimnek
   világítsak. Magamat is alig vonszolom, de Te azt akarod, hogy testvéreimet
   hozzád vezessem, Hozzád vonzzam.  Oly üres és íztelen  vagyok Uram, de  Te
   azt akarod, hogy  a só legyek.  Uram, Te légy  életem fénye,  világossága,
   íze, jó illata! Engedd, ha velem találkoznak az emberek, Rád találjanak!