[Evangelium] 2010-11-12

[Evangelium minden nap]

   2010. november 12. - Péntek

   Jézus így beszélt tanítványaihoz második eljöveteléről: „Mint ahogy Noé
   korában történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is. Ettek, ittak,
   házasodtak, férjhez mentek addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába.
   Akkor jött a vízözön, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy történt Lót
   napjaiban is. Ettek és ittak, adtak és vettek, ültettek és építettek. De
   amelyik napon Lót elhagyta Szodomát, kénköves tűzeső hullott az égből, és
   elpusztította valamennyit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amikor az Emberfia
   megjelenik. Aki abban az órában a háztetőn tartózkodik, és holmija van lenn
   a házban, le ne jöjjön érte, hogy elvigye! Aki a mezőn lesz, haza ne jöjjön!
   Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt;
   aki pedig elveszíti, megmenti azt az (örök) életre. Mondom nektek: azon az
   éjszakán ketten lesznek egy fekvőhelyen; az egyiket felveszik, a másikat
   otthagyják. Két asszony együtt őröl; az egyiket felveszik, a másikat
   otthagyják. Ketten lesznek a mezőn; az egyiket felveszik, a másikat
   otthagyják.” A tanítványok megkérdezték: „Hol lesz ez, Uram?” Azt felelte:
   „Ahol a holttest van, odagyűlnek a sasok.”
   Lk 17,26-37


   Elmélkedés: 
   Jézus mennybemenetelét követően sok egykori követőjében élhetett az az
   elképzelés, hogy az Úr eljövetele hamarosan be fog következni. Az évek,
   évtizedek múltával egyre gyakrabban kerülhetett elő a kérdés, hogy vajon
   miért késik az Úr eljövetele? Meddig kell még várni rá? A kérdés még
   fontosabbá lett az üldözések elkezdődésével, hiszen azok megszüntetését
   várták. Vajon miért késlekedik az Úr, akinek újbóli jövetele
   megszabadíthatja övéit az üldözésektől? E kérdésekre adott válaszokban
   idővel előtérbe került, hogy a keresztény legyen hűséges, várakozzon
   türelemmel, hiszen az Úr eljövetele bármikor bekövetkezhet. Mivel az időpont
   ismeretlen az ember számára, legyünk mindig felkészültek!
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Uram, te mindig jobban szerettél minket, mint saját magadat, s egyre ezt
   teszed ma is, amikor az Oltáriszentségben ételként adod magad nekünk. Te azt
   akarod, hogy bennünk is oly nagy legyen a kölcsönös szeretet, hogy a másikat
   mindig jobban szeressük, mint saját magunkat.
   Taníts meg arra, hogy szeretetemet tettekkel bizonyítsam, hogy testvéremért
   megtegyem mindazt a jót, amit megtehetek, imádkozzak érte, és minden
   kínálkozó alkalommal szolgáljam őt. Tégy felkészültté arra, hogy minden
   fenntartás nélkül elkötelezzem magam testvéreim szolgálatában, és életemet
   adjam értük.
   Add meg azt is, hogy mások elképzelése és akarata szerint is szolgálni
   tudjam őket szeretetből, mivel te, drága Üdvözítőm, a kereszten haldokolva
   erre tanítottál engem!
   Szalézi Szent Ferenc