[Evangelium] 2010-07-31

[Evangelium minden nap]

   2010. július 31. - Szombat, Loyolai Szent Ignác

   Amikor Heródes Antipász, a negyedes fejedelem meghallotta a Jézusról szóló
   híreket, azt  mondta  szolgáinak: Ez  Keresztelő  János: ő  támadt  fel  a
   halálból, azért van  ilyen csodatevő ereje.  Heródes ugyanis annak  idején
   elfogatta Jánost, bilincsbe  verette és börtönbe  vetette Heródiás  miatt,
   aki fivérének, Fülöpnek a felesége volt. János ugyanis figyelmeztette: Nem
   szabad őt feleségül venned! Heródes emiatt ki akarta végeztetni Jánost, de
   félt  a   néptől,  mert   prófétának  tartották   őt.  Amikor   Heródesnek
   születésnapja volt, Heródiás  leánya a vendégek  előtt táncolt. Ez  nagyon
   megtetszett Heródesnek, ezért esküvel ígérte, hogy bármit is kér,  megadja
   neki. A leány, mivel anyja már  előre kioktatta, így szólt: Add nekem  egy
   tálon Keresztelő János fejét! Erre a király elszomorodott, de esküje és  a
   jelenlevő vendégek miatt megparancsolta,  hogy adják oda neki  (Keresztelő
   János fejét).  Erre  elküldvén  lefejeztette  Jánost  a  börtönben.  Fejét
   elhozták egy tálon, és odaadták a leánynak; ő meg elvitte anyjának.  Akkor
   János tanítványai  eljöttek, elvitték  a holttestet,  és eltemették.  Majd
   felkeresték Jézust, és mindezt hírül adták neki.
   Mt 14,1-12

   Elmélkedés:

   A nép körében nagy  népszerűségnek örvendő Keresztelő János  figyelmezteti
   az uralkodó  családot  súlyos  bűnére, s  emlékezteti,  hogy  a  törvények
   mindenkire vonatkoznak. A jó szándékú, de bizonyára nagyon is  keményhangú
   figyelmeztetésre az a válasz, hogy  Jánost börtönbe vetik, majd  nemsokára
   kivégzik. A bűnre emlékeztető emberi  szót ugyan elnémíthatja Heródes,  de
   ettől kezdve újabb bűn, egy ártatlan ember halála miatt fog még  erősebben
   megszólalni lelkiismeretének szava.
   Ne a bűntudattól  és a  lelkiismeretfurdalástól próbáljunk  megszabadulni,
   hanem magától a bűntől!  Fogadjuk el mások tanácsait,  s legyünk készek  a
   bűnbánatra és a bűnbevallásra, amely által nem csupán a kínzó bűntudattól,
   hanem a bűntől is megszabadulhatunk.
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Fogadd el Uram, egész szabadságomat,
   fogadd el emlékező tehetségemet,
   értelmemet és egész akaratomat.
   Amim van és amivel rendelkezem,
   mind Te adtad nekem;
   mindezt visszaadom Neked egészen;
   és mindenestől átadom szent akaratodnak,
   hogy rendelkezzél vele.
   Csak a Te szeretetedet és kegyelmedet add nekem,
   és én eléggé gazdag leszek,
   és nem kívánok többé semmi egyebet.
   Loyolai Szent Ignác